rubicon

Mátyás király udvara

17 perc olvasás

Amikor a „királyi udvar” szavakat olvassuk vagy halljuk, valljuk be, többségünk előtt a trónon ülő király és díszes környezetének képe sejlik fel. Alighanem így van ezzel számos, az európai kultúrában nevelkedett ember, akár jártas a múlt eseményeiben, akár nem. S még csak nem is téved: a királyi udvar egyik fontos, bár nem egyetlen feladatával szembesül: a reprezentációval. A valóságban azonban az „udvar” fogalom egy lényegesen tágabb hatalmi-igazgatási kört takart.

Amikor a történettudomány – a 19. század folyamán – intézményes kereteket öltött, Európa-szerte léteztek még királyi udvarok, ahogyan még napjainkban is akadnak. Ezek persze nyomokban is alig hasonlítottak a 15. század udvaraihoz, de a történészek kíváncsiságát felkeltették. Mivel a saját korukban ezek az udvarok (legalábbis zömük) már nem az országok kormányzatának legfőbb szereplői voltak, a kutatók óhatatlanul a reprezentációs tényezőt tekintették elsőrendűnek, mivel ezt látták „a saját szemükkel”. Idővel azonban a kutatás a források feltárásának előrehaladtával és új módszerek feltűnésével egyre összetettebben kezdte látni az udvart. A művészeti, építészeti érdeklődésen túl megjelentek a jogi, igazgatási, hatalomgyakorlási,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.