rubicon

Mátyás és a török rokon

„Egy vér folyik ereinkben"
3 perc olvasás

1489-ben Magyarország királya, Hunyadi Mátyás személyesen erősítette meg a pápa követének, hogy nagyanyja nővérét a törökök elrabolták s a szultán háremébe hurcolták, ahol az uralkodónak fiút szült, így ő rokonságban áll a szultáni családdal. Hogy nem pusztán a török trónkövetelő, Dzsem szultán megnyerése érdekében folytatott diplomáciai manőverről van szó, mutatja, hogy Mátyás több – a szultánoknak írt – levelében is előkerül a rokonság kérdése. Így 1480-ban a magyar király II. Mehmed szultánnak címzett levelében azt írta, hogy „egy vér folyik ereinkben”, 1483 áprilisában pedig Dzsem herceget levelében „testvérünk és rokonunk”-ként szólította meg.

A rokonság tényét a törökök is visszaigazolták: II. Mehmed szultán (1444–1446, 1451–1481) végrendeletében egy szablyát hagyott „kedves öccsére”, Mátyás királyra. A szablyát később Mátyás személyesen mutatta meg a ferrarai herceg követének. (A szablya valószínűleg azonos a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött „gótikus szablyával”.) Az 1488-ban kötött békeszerződésben II. Bajazid szultán (1481–1512) Mátyást „testvérének és rokonának” nevezte.

II. Mehmed szultán édesanyja

A 15.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta