A történelemben vannak olyan gondolkodók, akiknek az írásai nemcsak erőteljes hatást gyakoroltak a világról alkotott felfogásunkra, hanem visszafordíthatatlanul meg is változtatták azt. Isaac Newton klasszikus műve például a modern fizika és más természettudományok alapjait fektette le. Eredményei döntően hozzájárultak a tudományos kutatási módszerek kifejlődéséhez.
Marx helye a társadalomtudományokban Newton természettudományokban elfoglalt helyéhez hasonlítható. Elmélete alapvető jelentőségű minden későbbi kutatás szempontjából. Newton úgy vélte, hogy leírta a mozgás törvényszerűségeit, Marx pedig azt gondolta, hogy sikerült megfogalmaznia a történelem törvényszerűségeit.
Vannak, akik azt állítják, hogy Marx halála óta a társadalomról való gondolkodás nem más, mint a marxi gondolatokról folyó vita. Marx dolgozta ki az elidegenedésről alkotott felfogásunk alapjait, s azt is mondhatnánk, hogy az azóta elért összes eredmény csupán lábjegyzet az elidegenedés marxi elméletéhez. Marx úgy vélte, hogy az ipari munkások elkerülhetetlenül elidegenednek a termeléstől, mivel nincs hatalmuk fölötte és nem azonosulnak vele. A munkás olyan mértékben specializálódik, hogy már alig marad számára érzékelhető kapcsolat a munkája és a végtermék között. Marx ugyan az ipari munkásokról beszél, de ugyanez a logika alkalmazható bárhol máshol, ahol a specializálódás következtében az egyes funkciókat betöltők és az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.