rubicon

Márton Áron

1896–1980
12 perc olvasás

Márton Áron csíkszentdomokosi székely földműves családban látta meg a napvilágot 1896-ban. A tehetséges gyermeket szülei az elemi elvégzése után, 1910-ben beíratták a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumba, majd 1915-ben Gyulafehérváron a kisszemináriumban érettségizett le. Ezt követően önként jelentkezett harctéri szolgálatra, ahol a katonái által rajongásig szeretett „kishadnagy” háromszor is megsebesült. A háború végén hazatért szülőfalujába, és gazdálkodni kezdett. 1920-ban visszament Gyulafehérvárra a teológiára, és négy év múltán gr. Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári római katolikus püspök pappá szentelte. Kezdetben szülőföldjén, Ditróban és Gyergyószentmiklóson volt káplán, majd 1928 júliusától egy évre a marosvásárhelyi katolikus főgimnázium igazgatóhelyettese lett. A Székelyföldön már ezekben az években híre ment a későbbi püspöknek, ugyanis nagy hatású szónoklataira még a nem katolikusok is elmentek.

1930. október 1-jével Majláth püspök gyulafehérvári udvari káplánná és levéltárossá nevezte ki. A Gyulafehérváron eltöltött majd’ két év alatt a püspök bizalmi embereként Márton Áron közelről láthatta az egyháza elleni támadásokat, illetve a konkordátum megkötése előtti diplomáciai csatározásokat. Ekkor jutott először a pápa színe elé, ugyanis Majláth püspök 1931 novemberében bemutatta XI. Piusnak Márton Áront mint az egyetemi ifjúság népszerű szónokát. Negyven évnek kell eltelnie, mire – már püspökként – ismét kijuthat Rómába…

A publicista és népnevelő

1932. szeptember 1-jétől ő lett a püspök titkára, egy hónappal később azonban Gyulafehérvárról Erdély fővárosába kellett költöznie, ugyanis Majláth Gusztáv Károly őt nevezte ki a Kolozsváron tanuló magyar katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság lelkipásztorává. A püspök azért küldte el maga mellől kedvelt emberét, mert a kolozsvári magyar hallgatók – akik előtt Márton Áron Az eszmék és irányzatok mérlege című, nagy visszhangot kiváltó előadásával vált népszerűvé – kimondottan kérték: elöljárói őt nevezzék ki lelki vezetőjükké.

Erdély-szerte akkor lett igazán ismert személyiség, amikor 1933 őszén György Lajos irodalomtörténésszel megindították az Erdélyi Iskola című folyóiratot. Ettől kezdve Erdély egyetlen magyar pedagógiai folyóiratának hasábjain egyre-másra jelentek meg azok az írásai, amelyekben mindenkit érdeklő, aktuális kérdésekben foglalt állást. Így például ostorozta a magyar középosztály soraiban tapasztalható egykézést, élesen elítélve az abortuszt. Az Erdélyi Iskola hasábjain megjelent írásaiból

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta