Marosvécs mindig két birodalom, két világ – a civilizáció és a barbarikum –határán állt, bárhogyan változtak is a határvonalak. Művelődéstörténetünk létfontosságú helyszíne, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom utolsó erődje, a transzilvanizmus emblémája volt. Ma még sincs rajta a térképünkön.
Amikor Kemény Jánost (1903– 1971) felkérték arra, hogy – más erdélyi írókkal és költőkkel együtt – valljon „bölcsőhelyéről” egy antológiában, nem könnyű feladvány elé állították. A fiatal báró ugyanis szülőföldjétől több ezer kilométerre, Pittsburgh-ben született, és ez a paradoxon nemcsak a lehetséges válaszokat határozta meg, de egész életpályáját is. Sőt ennél valamivel többet: a Trianon utáni erdélyi magyar irodalmat.
Szellemi mentsvár A várkastély évszázados falai között még fellelhetők a 20. századi átalakítások nyomai is, amikor az épület elmegyógyintézetként működöttUgyanakkor olyan helyszínről kellett a lokálpatriotizmus szenvedélyes hitelességével beszélnie, mely több és kevesebb volt egy szokványos településnél, és amelynek történelme zaklatottabb volt még a térségben megszokottnál is. A válaszadást az sem könnyítette meg, hogy efféle bölcsőhellyel elenyésző számú erdélyi kortárs író vagy más földi halandó rendelkezhetett. Ráadásul az antológia megjelenésének idejében már bejáratott terméksorozat logójává vált ez a helyszín. Adott tájhoz kötődő szellemiség márkajelévé – a túlélés emblémájává. Összefoglalva néhány szóval
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.