rubicon

Marosvásárhely

A székelység fővárosa
22 perc olvasás

Az Erdélyi-medence központi részén, a Székelyföld peremvidékén található Marosvásárhely gazdag történelemmel rendelkezik. A város fejlődését tekintve minden bizonnyal a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedei, az ún. „Bernády-korszak” mondható a legmeghatározóbb időszaknak. Ekkor emelték azokat a középületeket, amelyek máig meghatározzák a városközpont arculatát. Ezek közül is a legszebb a magyar szecesszió jellegét magán hordozó Városháza és a Kultúrpalota épületegyüttese. A kommunizmus korszakában megváltoztatták a város demográfiai jellegét, a rendszerváltás időszakára „frontvárossá” téve Marosvásárhelyt, ahol 1990-ben lezajlott a „fekete márciusként” hivatkozott interetnikus konfliktus, melynek következményeit nehezen heverte ki a nagyjából fele-fele arányban egymás mellett élő magyar és román városi közösség.

„A völgyben lent, a Maros menti termékeny síkon és errébb néhány dombon ötvenezernél több em­ber dolgozik. Madártávlat innét a szőlőhegyről: egy város és munkájának hadtápja, legalább tíz falucska. Délre a Küküllők vízválasztói mögött fehércsíkos fal mered, a Fogarasi-havasok, északkeleten lépcső emelkedik a minapi országhatárig, fokai a Bekecs, a Görgényi-havasok, az Istenszéke, végül a Csal­hó és a Kelemen-gerinc, ahonnan még látható Vásárhely. Kétezer méteres mindenfelé az erdélyi kerítés magassága, azért néz itt mindenki szívesebben befelé, a viruló »tündérkert«-be. Lefelé, az új köntösű városra, ni, hogy mosolyog, mintha nyári álmában simogatnák a kis kultúrbecét, hogy ékeskedik tarka házfedeleivel, zöldnek, pirosnak, s némely régi utca sárgásbarnájának egyvelegével, mely körül ezüstszegély kanyarog, a sok nép látta Maros” – írta 1930-as városi portrévázlatában

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.