Mao 1920-ban ismerkedett meg a marxizmussal. Második pekingi tartózkodása során egy elhanyagolt lámaista kolostorban lakott, s ennek oltáránál olvasta a Kommunista Kiáltványt. Ettől kezdve haláláig marxistának, kommunistának vallotta magát. Hogy ezen pontosan mit értett, külön tanulmányt érdemelne, mindenesetre a hagyományos kínai konfuciánus államérdek evilágisága, szociális érzékenysége és – hierarchizáltsága ellenére is – erős gazdasági nivellálási tendenciái mind megkönnyítették számára ezen új eszmevilág elfogadását, melynek harcossága, lázadó szelleme szintén közel állt hozzá. Született forradalmárnak tekintette magát: azzal tréfálkozott, hogy a forradalmárok ott teremnek, ahol szeretik az erős paprikát, s ő szerette.
Mao sohasem tartozott a moszkovita kommunista politikusok közé, nem valamiféle moszkvai helytartóként működött hazájában. Honi érdekeket képviselt, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom más osztagainál az ilyesmi még elképzelhetetlen volt. Mao, miként a kínai kommunista mozgalom, a kínai nemzet előtt álló modernizálási feladatok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
