A Nagy Háború utáni két évtizedben a fővárost számos új rendvédelmi kihívás érte, amelyek részben a háború utóhatásaként, részben a modernizáció eredményeként bukkantak fel. Ezek közé tartozott az, hogy a különböző kábítószerek – főképp a morfium és a kokain – hirtelen aggasztó mértékben teret nyertek a város éjszakai életében.
Az egyik korabeli napilap, a Budapesti Hírlap bűnügyi újságírója, Sági Pál az 1920-as évek végén így írt a kábítószer-fogyasztás gyors terjedéséről:
„A kábítószerek beteg divatja néhány esztendeje bevonult Budapestre is. Mint mindenütt, nálunk is az éjszakai élet legszerencsétlenebb páriáit ejtette rabul. Az éjszaka hamis csillogásában élő emberek valósággal rávetették magukat erre az olcsó, de gyilkos gyönyörre. A mulatókban már megszokott kép, hogy egy-egy estiruhás nő vagy szmokingos férfi kis szelencét vesz elő, hüvelykujjára hinti a fehér kokainport és felszippantja. Mostanában az előkelő szállók halljában, ötórai teákon jött »divatba« a kokain. Sokan pedig valósággal szektákba tömörülve, magánlakásokban áldoznak a narkózis gyönyöreinek.”
Az Oktogon fényei, 1930 Morphium-kór és cocain-mániaA korszak neves szakemberei úgy látták, hogy a világháború jelenti a cezúrát a kábítószerek fogyasztásában, és a háború lélekromboló hatásai magyarázzák ezt a más újságírók által is részletesen leírt „jelenséget”. A Magyar Gyógyszertani Intézet vezetője, Fritz Gusztáv így
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
