Majdnem háború egy disznó miatt

1846. június 15-én kötötte meg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az oregoni szerződést, amely rögzítette az amerikai és az észak-amerikai brit gyarmatok – a mai Kanada – közötti nyugati határvonalat a Csendes-óceánig. Az egyezmény szerint a határ az é. sz. 49°-a lett, azonban ez a Vancouver-sziget és a kontinens közötti szorosban található szigetek esetében vitára adott okot.

Előbb brit, majd hamarosan amerikai telepesek költöztek – a legnagyobb és fekvéséből fakadóan a legfontosabb – San Juan-szigetre a szorosban, hogy biztosítsák államuk igényét a területre. 1859-ben robbant ki a konfliktus, amikor az egyik angol gazda disznója elkóborolt, és egy amerikai farmer burgonyaföldjén kezdett el lakomázni. A jenki sem volt rest, lelőtte a disznót, ami miatt a sertés tulajdonosa – a felajánlott kártérítést elutasítva – feljelentést tett a brit hatóságoknál. A letartóztatástól félő amerikai pedig az amerikai hadsereg védelmét kérte, így pillanatok alatt jelentős erők néztek farkasszemet egymással. 

A hír ekkor már Washingtonba és Londonba is eljutott, ahol megdöbbenve értesültek arról, hogy egy disznó miatt pattanásig feszült helyzet alakult ki. Elrendelték, hogy a hivatalos egyezségig 100 fős egység maradhasson mindkét részről a szigeten – a britek az északi, az amerikaiak a déli felén építették fel táborukat. Az amerikai polgárháború (1861–65) miatt csak 1872-ben – ekkorra már az észak-amerikai brit területekből Kanada Domínium lett – rendeződött a vita, amikor a győztes porosz–francia háború után német császárrá váló (1871) I. Vilmos vezette bizottság az Egyesült Államok javára döntött, és az egész szigetet megkapták az amerikaiak.