Magyarország meghívása a párizsi békekonferenciára

A köz­pon­ti ha­tal­mak or­szá­gai kö­zül Ma­gyaror­szá­got hív­ták meg utol­só­ként a pá­ri­zsi bé­ke­kon­fe­ren­ciá­ra. A bé­ke­kon­fe­ren­cia fi­gyel­me elő­ször Né­metor­szág­ra és Auszt­riá­ra irá­nyult. A győz­tes ha­tal­mak ké­sőbb az­zal szem­be­sül­tek, hogy Ma­gyaror­szág meg­hí­vá­sá­nak még a fel­té­te­lei sin­cse­nek meg: Bu­da­pes­ten ugyanis nem­zet­kö­zi­leg el nem is­mert kor­má­nyok irá­nyí­tot­ták az or­szág sor­sát. Ez csak 1919. no­vem­ber vé­gén vál­to­zott meg, ami­kor a nagy­ha­tal­mak elis­mer­ték Hu­szár Ká­roly „kon­cent­rá­ciós” ka­bi­net­jét mint Ma­gyaror­szág le­gi­tim kor­má­nyát. 

A bé­ke­kon­fe­ren­ciá­ra szó­ló meg­hí­vó­le­vél de­cem­ber 2-án ér­ke­zett meg Bu­da­pest­re. A ma­gyar kor­mány tag­jai tisz­tá­ban vol­tak az­zal, hogy szi­go­rú bé­ke­fel­té­te­lek­kel kell szá­mol­niuk. Ám tu­da­tá­ban vol­tak an­nak is, hogy az adott hely­zet­ben Ma­gyaror­szág­nak nincs más vá­lasz­tá­sa, mint ki­kül­de­ni Pá­rizs­ba bé­ke­de­le­gá­tu­sait. Er­re vé­gül 1920. ja­nuár 5-én ke­rült sor.

Szer­zőnk, az opa­vai Szi­lé­ziai Egye­tem és a prá­gai Köz­gaz­da­ság-tu­do­má­nyi Egye­tem ok­ta­tó­ja a Hu­szár Ká­roly ve­zet­te ma­gyar kor­mány nem­zet­kö­zi elis­me­ré­sé­nek és a bé­ke­kon­fe­ren­ciá­ra va­ló meg­hí­vá­sá­nak tör­té­ne­tét kö­ve­ti nyo­mon, s rész­le­te­sen be­mu­tat­ja, ho­gyan ál­lí­tot­ták össze a kül­dött­sé­get, mi­lyen feladat­tal és vá­ra­ko­zá­sok­kal in­dí­tot­ták út­nak Pá­rizs­ba 1920 ja­nuár­já­ban.