rubicon

Magyarország háborús embervesztesége

21 perc olvasás
A második világháború hosszú és kegyetlen harcaiban több mint százezer katona vesztette életét. A közvetlen katonai veszteség azonban csak egyik összetevője volt Magyarország háborús népességfogyásának. Lényegesen többen haltak meg a német megsemmisítő- és a szovjet kényszermunkatáborokban. Mindezt tetézte a háború végi menekülthullám és – a jórészt nemzetközi egyezmények által előírt – etnikai tisztogatás. Ezt a hatalmas népességfogyást alig ellensúlyozhatta a győztesek bosszúja elől a mai országterületre menekülő magyarok vándormozgalma.

A második világháború hosszú és kegyetlen harcaiban több mint százezer katona vesztette életét. A közvetlen katonai veszteség azonban csak egyik összetevője volt Magyarország háborús népességfogyásának. Lényegesen többen haltak meg a német megsemmisítő- és a szovjet kényszermunkatáborokban. Mindezt tetézte a háború végi menekülthullám és – a jórészt nemzetközi egyezmények által előírt – etnikai tisztogatás. Ezt a hatalmas népességfogyást alig ellensúlyozhatta a győztesek bosszúja elől a mai országterületre menekülő magyarok vándormozgalma.

A Magyarország háborús emberveszteségeivel kapcsolatos kutatások legfontosabb forrása a Honvédelmi Minisztérium fennmaradt iratanyaga. A minisztérium 22. osztálya a hadiállapot beálltától kezdve folyamatosan regisztrálta a veszteségeket. Bár a háború utolsó hónapjaiban a harcoló alakulatoktól érkező jelentések feldolgozása jórészt szünetelt, 1945 novemberére már részletes beszámoló készült az elesettek, eltűntek, fogságba kerültek és sebesültek számáról. A részletes veszteségkimutatás eredetileg a Szövetséges Ellenőrző Bizottság számára készült, de a jelentés, változtatás nélkül, a párizsi béketárgyalásokra összeállított „béke-előkészítő anyagba” is bekerült. A jelentés

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.