A második világháború hosszú és kegyetlen harcaiban több mint százezer katona vesztette életét. A közvetlen katonai veszteség azonban csak egyik összetevője volt Magyarország háborús népességfogyásának. Lényegesen többen haltak meg a német megsemmisítő- és a szovjet kényszermunkatáborokban. Mindezt tetézte a háború végi menekülthullám és – a jórészt nemzetközi egyezmények által előírt – etnikai tisztogatás. Ezt a hatalmas népességfogyást alig ellensúlyozhatta a győztesek bosszúja elől a mai országterületre menekülő magyarok vándormozgalma.
A Magyarország háborús emberveszteségeivel kapcsolatos kutatások legfontosabb forrása a Honvédelmi Minisztérium fennmaradt iratanyaga. A minisztérium 22. osztálya a hadiállapot beálltától kezdve folyamatosan regisztrálta a veszteségeket. Bár a háború utolsó hónapjaiban a harcoló alakulatoktól érkező jelentések feldolgozása jórészt szünetelt, 1945 novemberére már részletes beszámoló készült az elesettek, eltűntek, fogságba kerültek és sebesültek számáról. A részletes veszteségkimutatás eredetileg a Szövetséges Ellenőrző Bizottság számára készült, de a jelentés, változtatás nélkül, a párizsi béketárgyalásokra összeállított „béke-előkészítő anyagba” is bekerült. A jelentés
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
