A kora középkori államfelfogás szerint a királyon kívül más hatalom nincs az országban: a királyi hatalom azonos az államhatalommal. A király még a 13. században is a legfőbb földesúr Magyarországon, aki nemcsak saját földjeinek, illetve az azon élőknek, hanem az ország minden földjének és népének ura. Ekkor még nincs különbség az államhatalom gyakorlójának közjogi és magánjogi minősége között. Így természetes, hogy korai forrásainkban a korona és a regnum egyaránt a királyé, aki kúriája 13. századi jogászainak felfogása szerint a császárhoz hasonló korlátlan hatalommal, jogokkal rendelkezik, s akit mint uralkodót a törvények sem korlátoznak.
Ezek után érthető, hogy hazánk címerének egyes alkotóelemei először uralkodóink – „saját” – pénzein, pecsétjein jelentek meg: a kettős keresztes pajzs III. Béla királyunk alatt, 1190 táján, a sávozott mező – egyes címerképekkel együtt - Imre királyunk 1202-es arany függőpecsétjén (bulláján). Az országot a király saját tulajdonának tekintő szemléletmód annyira erős volt ebben a korai időszakban, hogy a heraldikában is jelentkezett: 1213-ban Pat nádor, majd más udvari tisztségviselők is a király címerét viselték.
A királlyal már viszonylag korán együttműködött az állam kormányzásában a nagybirtokosokból,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
