rubicon

Magyarok Latin-Amerikában

3 perc olvasás

Az el­ső vi­lág­há­bo­rú után ne­ki­len­dü­lő ma­gyar ki­ván­dor­lás cél­te­rü­le­te az USA kor­lá­to­zó ren­de­le­tei miatt La­tin-A­me­ri­ka lett, kü­lö­nö­sen az Egye­sült Ál­la­mok­hoz kö­ze­li tér­sé­gek: Ku­ba és Me­xi­kó. A Ta­nács­köz­tár­sa­ság bu­ká­sa után szá­mot­te­vő a po­li­ti­kai mo­tí­vu­mok­tól ösz­tön­zött (balol­da­li) emig­rá­ció is. Az 1930-as évek vé­gén pe­dig meg­nőtt az ide ér­ke­ző ma­gyar zsi­dók szá­ma.

A fő fo­ga­dó or­szág – ked­ve­ző fel­té­te­lei és ígé­re­tei miatt – azon­ban mégis Bra­zí­lia lett, ahol 1929 kö­rül már 

70-80 000 ma­gyar élt. Több­sé­gük az el­csa­tolt te­rü­le­tek­ről in­dult el: Er­dély­ből, a Vaj­da­ság­ból, a Fel­vi­dék­ről. Fő­ként Ro­má­niá­ban és a dél­szláv ál­lam­ban ál­la­mi „ösz­tön­zés” is ér­zé­kel­he­tő. E ma­gya­rok több­sé­ge pa­raszt volt, aki­ket a föld­éh­ség vitt Ame­ri­ká­ba.

Több tíz­ezer ma­gyar élt ek­kor már Ar­gen­tí­ná­ban, de je­len­tős, több ez­res lett a ma­gya­rok szá­ma Ku­bá­ban, Me­xi­kó­ban, Ve­ne­zue­lá­ban és Uru­guay­ban is. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött azon­ban már több száz, eset­leg né­hány ezer fős ma­gyar szór­vány­ról tu­dunk Chi­lé­ben, Pe­ru­ban, Pa­ra­guay­ban, Ko­lum­biá­ban is. A La­tin-A­me­ri­ká­ban élő ma­gya­rok össz­lét­szá­ma a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú előtt meg­kö­ze­lít­het­te a 150-180 000 főt.

Kiránduló magyar iskolások csoportja. Montevideo, 1931

Több­sé­gük, el­ső­sor­ban vi­dé­ken, a ma­gyaror­szá­gi­nál is rosszabb vi­szo­nyok kö­zé ke­rült az ül­tet­vé­nyes ha­cien­dák szo­rí­tá­sá­ban. Ma­gyar ne­vű fal­vaik: Rá­kó­czi­fal­va, Bol­do­gasszony­fal­va, Szen­t­ist­ván­fal­va, Má­tyás­ki­rály­fal­va. Bu­e­nos Ai­res nyo­mor­ne­gye­dei­nek egyi­ké­ben a 180 ma­gyar csa­lá­dot tö­mö­rí­tő zó­na la­kói ke­se­rűen az Ár­pád­fal­va ne­vet ad­ták a te­lep­nek. Uru­guay­ban egy fa­lut la­kói Új-Jász­be­rény­nek ne­vez­tek el.

Ez a két év­ti­zed a szer­ve­zet- és lap­ala­pí­tá­sok kor­sza­ka is. Kon­ti­nen­tá­lis je­len­tő­sé­gű ma­gyar nyel­vű új­sá­gok el­ső­sor­ban Bu­e­nos Airesben szü­let­tek: a Ma­gyar La­pok, a Délamerikai Ma­gyar­ság, az Új Vi­lág, me­lyek a Sa˜o Pau­lo­-i Délamerikai Ma­gyar Hír­lap­pal és az Új Ma­gyar­ság­gal együtt fon­tos for­rá­sai a ma­gyar­ság

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.