Magyarok az első olimpiákon

A mo­dern­ ko­ri olim­piák el­ső 16 éve alatt lé­nye­gé­ben kiala­kult az a ver­seny­rend­szer, amely máig jel­lem­zi az olim­piá­kat. Va­la­mennyi la­kott föld­rész­ről ér­kez­tek ver­seny­zők, s a prog­ram­ban sze­rep­lő ver­seny­szá­mok­kal kap­cso­la­tos kez­de­ti kí­sér­le­tek le­zá­rul­tak, az ol­csó, vá­sá­ri szó­ra­koz­ta­tás ki­ke­rült a prog­ram­ból. A részt ve­vő or­szá­gok szá­ma csak­nem meg­há­rom­szo­ro­zó­dott, a ver­se­nye­ken in­du­ló spor­to­lók szá­ma tíz­sze­re­sé­re nőtt. A kor esz­méi­nek meg­fe­le­lően a nők is meg­je­len­tek a ver­se­nye­ken, és nemcsak a tár­sa­sá­gi ru­há­zat­ban űz­he­tő spor­tok­ban, ha­nem a nőies ido­mo­kat őszin­tén meg­mu­ta­tó vi­zes úszó­dresszek­ben is. Az olim­piai moz­ga­lom fel­nőt­té vált, a vi­lág leg­na­gyobb sport­ese­mé­nye ké­szen állt nap­jain­kig tar­tó hó­dí­tá­sá­ra. Le­győz­ni még a vi­lág­há­bo­rúk sem tud­ták, csak szü­ne­tel­tet­ni. Kü­lön büsz­ke­ség szá­munk­ra, hogy mindeb­ben mi, ma­gya­rok, messze szám­ará­nyun­kat meg­ha­la­dó si­ker­rel tud­tunk sze­re­pel­ni mind a mai na­pig.