A környező országokban élő magyarok száma az utolsó, 2000 körüli népszámlálások szerint mintegy 2,4 millióra tehető – csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtt a magyarságot dinamikus fejlődés, jelentős gyarapodás és pozitív természetes szaporulat jellemezte. A számok nyelvén, erőteljesen leegyszerűsítve: a Magyar Királyság lakossága 1851–1910 között 13,2 millióról 18,3 millióra (csaknem másfélszeresére) nőtt, ugyanakkor a magyar anyanyelvűek száma 4,8 millióról 10 millióra, több mint duplájára emelkedett. A magyarság ötmillió fős gyarapodásából mintegy hárommillió volt a természetes szaporulat, a többi asszimilációs nyereség.
A 19. század végén a Kárpát-medencei népek a demográfiai átmenet különböző szakaszainak megfelelő népmozgalmi mutatókkal rendelkeztek, a magyarság nagyobb része még a második szakaszba (magas születésszám –
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.