rubicon

Magyar tábornokok és törzstisztek szovjet (hadi)fogságban

22 perc olvasás

A háborúk természetes „velejárója” a hadifogság. Általában minden háborúzó fél ejt foglyokat, akiket a nemzetközi előírások szerint – hágai és genfi egyezmények – kell ellátni, őrizni. A második világháború a hadifogolykérdésben is eltért a korábbi háborúk gyakorlatától. Mivel a Szovjetunió a különböző egyezményeket nem írta alá, illetve a cári Oroszország által aláírt megállapodásokat magára nézve nem tartotta kötelezőnek, a német–szovjet háború során hadifogságba került katonák helyzete sokkal rosszabb volt, mint például a német–francia, német–lengyel háborúk során hadifogságba kerülteké. 

Magyarország hadereje, a Magyar Királyi Honvédség a világháború évei során sok ezer hadifoglyot ejtett a Vörös Hadsereg sorai­ból, de azokat gyakorlatilag rövid időn belül át kellett adniuk a németeknek. A Magyar Királyi Honvédségből már 1941-ben is estek szovjet hadifogságba mind legénységi, mind tiszthelyettesi és tiszti állományból, de nagyobb létszámban 1943 január–februárjában kerültek magyar katonák – közöttük tábornokok és vezérkari tisztek – hadifogságba. A korabeli szovjet híradások a magyar királyi 2. honvéd hadsereg mintegy 26 ezer katonáját említették hadifogolyként. Létszámuk az év végére alig néhány ezer főre olvadt. A hadifogság körülményei hatalmas veszteségeket okoztak a soraikban.

Egyenes út a gulagra

A következő nagyobb hadifogolytömeg Budapest ostroma során került a szovjet

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.