Magyar szentek képtára a történelmi Magyarország északi kapujában

A tör­té­nel­mi Ár­va vár­me­gye észa­ki ré­szén, a Bu­da­pest­ről Krak­kó­ba ve­ze­tő fő­út­vo­nal men­tén ta­lál­ha­tó Orav­ka (Oraw­ka) fa­lu. Né­hány más lengyel la­kos­sá­gú fel­ső­-ár­vai te­le­pü­lés­sel együtt 1920-ban ke­rült az új­ra meg­szü­le­tő Len­gyelor­szág fenn­ha­tó­sá­ga alá. A te­le­pü­lés Ke­resz­te­lő Szent Já­nos-fa­temp­lo­ma egyi­ke a leg­szebb, leg­szí­ne­sebb fes­tett temp­lo­mok­nak a Kárpá­tok vi­dé­kén, s egy­ben a Kár­pát-me­den­ce legésza­kabb­ra fek­vő ma­gyar szak­rá­lis, kul­tu­rá­lis em­lé­ke. Bel­ső fa­lait, mennye­ze­tét, be­ren­de­zé­sét szín­pom­pás, fá­ra fes­tett ké­pek bo­rít­ják. A Ke­resz­te­lő Szent Já­nos éle­tét megörö­kí­tő ti­zen­négy nagy­ala­kú festmény mel­lett szá­munk­ra kü­lö­nö­sen ér­té­­kes a ma­gyar szen­te­ket áb­rá­zo­ló több mint öt­ven kép. Nincs még egy temp­lom a Kár­pát-me­den­ce te­rü­le­tén, ahol a szent éle­tű ma­gya­rok ilyen gaz­dag fes­tett­kép-ga­lé­riá­ja tá­rul­na a lá­to­ga­tó elé. Ezért a temp­lom a ma­gyar egy­há­zi mű­vé­szet és ha­gi­o­grá­fia leg­je­len­tő­sebb al­ko­tá­sai kö­zé so­rol­ha­tó.