rubicon

Magyar megszállók a Szovjetunióban

A keleti fronton elkövetett magyar háborús bűncselekmények
15 perc olvasás

Ka­to­nai szem­pont­ból a ma­gyar há­bo­rús rész­vé­tel fon­tos­sá­ga a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú­ban ta­lán a meg­szál­lás és az 1944–1945-ös had­mű­ve­le­tek so­rán volt a leg­na­gyobb. A 2. ma­gyar had­se­reg vagy a Gyors­had­test har­cai sok­kal ke­vés­bé be­fo­lyá­sol­ták a vi­lág­há­bo­rú ese­mé­nyeit, mint a ma­gyar meg­szál­ló ala­ku­la­tok te­vé­keny­sé­ge. Ma­nap­ság alig is­mert, hogy a II. vi­lág­há­bo­rú fo­lya­mán a Szov­jetunió te­rü­le­tén több mint fél­mil­lió négy­zet­ki­lo­mé­te­ren ma­gyar csa­pa­tok lát­tak el meg­szál­ló felada­to­kat. A ma­gyar ka­to­nai hoz­zá­já­ru­lás fon­tos­sá­gát eme­li az a tény, hogy a ma­gyar meg­szál­ló ala­ku­la­tok a ke­le­ti fron­ton az összes né­met meg­szál­ló ka­to­na­ság lét­szá­má­nak mintegy 20-25%-át tet­ték ki, 1944 ta­va­szán már ki­lenc ha­d­osz­tály és több mint 90 000 honvéd tar­to­zott a meg­szál­ló ala­ku­la­tok­hoz. Nem­csak a ma­gyar csa­pa­tok re­la­tív ma­gas ará­nya, ha­nem be­ve­té­sük te­rü­le­ti elosz­lá­sa is in­do­kol­ja a meg­szál­lás tör­té­ne­té­nek is­mer­te­té­sét. A Szov­jetunió­ban a ma­gyar csa­pa­tok je­len­tős ré­sze két évig a legin­kább par­ti­zán­ve­szé­lyes te­rü­le­ten, a brjansz­ki er­dő­ben te­vé­keny­ke­dett: emiatt a ma­gyar meg­szál­lás és a szov­jet par­ti­zán­há­bo­rú tör­té­ne­te egy­más­tól el­vá­laszt­ha­tat­lan.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.