Ezeréves történelme során Magyarországot négy nagy katasztrófa érte: a tatár pusztítás a 13. században, a török megszállás a 16–17. században és a két világháború a 20. században. A magyar állam, a magyar nemzet és a magyar nép létezése, sorsának alakulása – összetartozásuk dacára – nem mindig azonos. Egy-egy nép életének és történelmének szerkezeti keretei – nem csak Magyarország esetében – az idők során sokat változtak, főleg az úgynevezett újkorban. „Nemzet” és „nép” különbözőségei, kettősségei gyengültek, itt-ott már alig vagy nem is léteztek.
Szülőhazánkat szemlélve elmondhatjuk, hogy a két 20. századi világháború legnagyobb vesztese, áldozata a magyar állam volt. Mindez nem csupán az ezeréves Magyarországon élő nemzetiségek kívánságain múlott – bár 1914-ben az ország lakosságának már majdnem 46 százalékát alkották –, hanem inkább a nagyhatalmak elhatározásain 1914 és 1920 között. Rövid tanulmányom első része összegezni kívánja a győztes nagyhatalmak és a vesztes Magyarország viszonyát, míg a második a magyarság hozzájárulását a történtekhez.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.