rubicon

Magyar jóvátétel a II. világháború után

34 perc olvasás

A szovjet megszállás a háború utáni első években hatalmas gazdasági veszteségeket okozott Magyarország számára. A lerombolt, kifosztott és éhező országra hárult a milliós nagyságrendű Vörös Hadsereg és a mértéktartónak egyáltalán nem nevezhető Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása, a gazdaság felére csökkent kapacitását jócskán meghaladó jóvátételi fizetési kötelezettség, nem is beszélve a legtöbb háborúval együtt járó rablásokról, fosztogatásokról, zabrálásokról. Attól a történelmi ténytől azonban nem tekinthetünk el, hogy Magyarország üzent hadat a Szovjetuniónak. Az alábbiakban a legnagyobb mértékű tőkekivonással, a magyar jóvátétellel foglalkozom.

A potsdami egyezmény értelmében szovjet tulajdonba ment át a hazánkban található német vagyon, mégpedig úgy, hogy az oroszok csak az aktívákra tartottak igényt, a vagyonra betáblázott terheket a megszállt országra hagyták. Magyarország nem igényelhette a magyar-német kereskedelemben felhalmozódó aktívumot, miközben a német gazdasági szereplőkkel szemben fennálló magyar tarozásokat ki kellett fizetni - a szovjeteknek. (Ezeknek a tartozásoknak csaknem a 2/3-a a német háborús megrendelések kapcsán a Dunai Repülőgépgyárnak és a Győri Vagongyárnak juttatott, de a bombázások miatt már nem teljesített előlegekből adódott.

A német hitelezőknek a magyarországi adósokkal szemben fennálló tartozása fejében Magyarország 45 millió dollárt fizetett, amelyből 30 milliót az oroszok Magyarországon használtak fel, 15 millió dollár értékben pedig árut szállított.) Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben Magyarországra terhelték a győztes szövetséges hatalmak hazánkban lévő vállalkozásaikban és ingatlanaikban bekövetkezett háborús veszteségeit. Ezen a címen 1948-ig mintegy 3 Mrd Ft

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.