Magyar főnix?

A trianoni béke gazdasági következményeit bemutató történeti munkák mindenekelőtt a Magyarország által elszenvedett veszteségeket veszik számba. Magyarország területének kétharmada, népességének több mint fele a szomszédos országokhoz került, s hasonló volt a helyzet számos nyersanyag terén. Ennek alapján sokan úgy vélik, hogy a békeszerződés átfogó akadályokat gördített Magyarország gazdasági fejlődésének útjába a következő évtizedekben.

Trianon ezen interpretációja lényeges gazdaságtörténeti tényeket hagy figyelmen kívül. A Trianon utáni Magyarország gazdasági teljesítménye azonban nemzetközi összehasonlításban korántsem volt gyengébb, mint a dualizmus időszakában. Ezt a tényt a béke gazdasági hatásainak hagyományos értelmezése alapján nehezen tudjuk magyarázni, ezért érdemes újragondolnunk a problémát. 

Ennek során írásunkban először a békeszerződések hatásaira vonatkozó nemzetközi és magyarországi szakirodalom főbb jellemzőit ábrázoljuk, majd a következő részben bemutatjuk, hogy miként hatottak a békeszerződés rendelkezései a magyar gazdaság teljesítményére a két világháború között. Ezután áttekintjük a gazdasági növekedés tényezőit az első világháború utáni Magyarországon, mivel ezek ismerete szükséges a megalapozott következtetésekhez. Végül összefoglaljuk az elemzés tanulságait.