Magyar emigránsok a Szovjetunióban

Élén­ken él a köz­tu­dat­ban az az el­kép­ze­lés, hogy a Szov­jetunió megala­ku­lá­sá­tól kezd­ve a Ma­gyaror­szá­got el­hagy­ni kény­sze­rü­lő kom­mu­nis­ták és a bol­se­vi­kok­kal szim­pa­ti­zá­ló balol­da­li ér­tel­mi­sé­giek gyűj­tő­he­lye volt. Tény, hogy a Szov­jetunió­ban le­te­le­pe­dett ma­gyar emig­rá­ció po­li­ti­kai, kul­tu­rá­lis és gaz­da­sá­gi szem­pont­ból leg­be­fo­lyá­so­sabb alak­jai va­la­mi­lyen for­má­ban kö­tőd­tek a ma­gyaror­szá­gi mun­kás­moz­ga­lom tör­té­ne­té­hez, és több­sé­gük részt vett az 1919-es Ta­nács­köz­tár­sa­ság ese­mé­nyei­ben is. Ará­nyait te­kint­ve azon­ban a moszk­vai kom­mu­nis­ta emig­rá­ció meg sem kö­ze­lí­tet­te az el­ső vi­lág­há­bo­rú alatt ha­di­fog­ság­ba ke­rült és a há­bo­rú után Szi­bé­riá­ban ra­gadt ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ka­to­nák, és ta­lán még a hú­szas évek­ben le­gá­lis vagy il­le­gá­lis ven­dég­mun­kás­ként a Szov­jetunió­ba ér­ke­zett és le­te­le­pe­dett mér­nö­kök, szak­mun­ká­sok és föld­mű­ve­sek lét­szá­mát sem. Füg­get­le­nül at­tól, hogy rész­le­te­sebb in­for­má­ciók­kal el­ső­sor­ban a moszk­vai kom­mu­nis­ta emig­rán­sok­ról ren­del­ke­zünk – ha­bár ezen a te­rü­le­ten is ren­ge­teg a fe­hér folt –, a Szov­jetunió­ban va­ló le­te­le­pe­dés­nek nem­csak ideo­ló­giai okai vol­tak. Az ideo­ló­giai vál­to­zá­sok – a sztá­li­niz­mus be­kö­szön­te – és az ezek­hez kap­cso­ló­dó po­li­ti­kai for­du­la­tok azon­ban ter­mé­sze­te­sen a Szov­jetunió­ban élő összes ma­gyar emig­ráns éle­té­re je­len­tős ha­tás­sal vol­tak – párt­ál­lás­tól füg­get­le­nül.