Magyar ellenzékek

Mi­lyen is volt az el­len­zék nagy­ság­rend­je, há­nyan vol­tak, kik vol­tak, s mi­lyen volt a ha­tá­suk? Egy 1989-es III/III-as vissza­te­kin­tő je­len­tés sze­rint az or­szág­ban az elő­ző év­ti­zed­ben a szo­ro­san meg­fi­gyel­tek szá­ma, il­let­ve azo­ké, akik­nek dosszié­ja volt a tit­kos­szol­gá­la­tok­nál, nem ha­lad­ta meg a 2000 főt. Ez per­sze nem azt je­len­ti, hogy má­so­kat nem fi­gyel­tek meg al­kal­mi­lag, hogy nem vol­tak be­sú­gók kü­lön­bö­ző he­lye­ken, és azok nem ké­szí­tet­tek má­sok­ról is je­len­té­se­ket. De aki­ket el­len­zé­ki/el­len­sé­ges cso­por­to­su­lás­ban va­ló rész­vé­te­lért va­la­mi­lyen ok­ból meg­fi­gyel­tek, és er­ről föl­vet­tek kar­tont, azok – az el­len­zék idő­sza­kát 10-15 tar­tós év­nek te­kint­ve – nagy­já­ból 2000-en vol­tak. A na­pi szo­ros meg­fi­gye­lés alatt tar­tot­tak szá­ma pe­dig a 200-at sem ér­te el.

A ma­gyar el­len­zék lét­szá­mát te­kint­ve össze sem ha­son­lít­ha­tó a lengyel vagy akár a cseh­szlo­vák el­len­zék nagy­sá­gá­val. 1977-ben az el­ső Char­ta-aláírás­ban, amely az el­len­zé­ki moz­ga­lom zász­ló­bon­tó ak­ció­ja volt, mind­össze 34 em­ber vett részt Ma­gyaror­szágon. Te­hát 34-en kezd­ték, s az el­len­zé­ki moz­gal­mak csúcs­pont­ját je­len­tő 1985-ös mo­no­ri ta­lál­ko­zón 45-en vet­tek részt. Egy aláírá­si ak­ció­ban a 350 fő már hi­he­tet­len si­ker­nek szá­mí­tott. Va­la­mennyi 1988 előt­ti tün­te­tés – egy-egy