A magyar néppel évszázadok óta baráti viszonyt ápoló lengyel nép tragédiája azt bizonyította be, hogy amelyik ország a régi rendhez ragaszkodva, csak megkésve indul meg a reformok útján, s nem modernizálja időben államgépezetét, könnyen erősebb szomszédai áldozatává válhat. A lengyel társadalom azonban nem nyugodott bele a vereségekbe, ébren tartotta a nemzeti szellemet, hogy később visszaállíthassa a független Lengyelországot.
A régi Lengyelország sok szempontból hasonlított a régi Magyarországra. A hatalmas területű, de kis népsűrűségű országban a 18. század végén a hatmillió lengyel a felét sem tette ki az ország 14 milliós lakosságának (nagyobb litván, ukrán, belorusz, zsidó, német és lett csoportok mellett apró tatár, örmény és görög közösségek is éltek itt). A lengyel társadalom négy rendre tagozódott (papság, nemesség, polgárság, zsidóság), de a társadalom többségét, az alávetett és jobbágysorban élő parasztságot nem tekintették önálló rendnek. A 17. század háborúi miatt a lengyel városok fejlődése lelassult, a kereskedelem visszaszorult, a polgárság meggyengült, csak nagyon kevés város vált gazdasági vagy politikai központtá. Az ország abban is hasonlított Magyarországra, hogy a társadalomnak rendkívül nagy része (7%-a) tartozott a kiváltságos nemesi rend soraiba. Csak nemesek birtokolhattak földet, s földadót nem fizettek.
A lengyel politikai fejlődés fő
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
