Légüres térben

Bu­da­pest ost­ro­má­nak em­lé­ke­ze­te 1990-ig szi­go­rú ká­non ke­re­tein be­lül tör­tént. E so­rok író­ja jól em­lék­szik még ar­ra az idő­szak­ra, ami­kor az is­ko­lai ün­ne­pé­lye­ken út­tö­rők és kis­do­bo­sok mond­ták fel a kö­te­le­ző tör­té­ne­te­ket az ép­pen csak ka­ró­rá­kat nem osz­to­ga­tó szov­jet ka­to­nák hu­má­nu­má­ról és a gaz fa­sisz­ták rém­tet­tei­ről. A li­be­ra­li­zá­ló­dó dik­ta­tú­ra ugyan már 1986-ban megen­ged­te, hogy a Svájc­ban élő Gosz­to­nyi Pé­ter a „fel­sza­ba­du­lás” té­zist cá­fo­ló elő­adást tart­son a Kos­suth Klub­ban, de az ef­faj­ta ren­dez­vé­nyek ki­vé­te­les­nek szá­mí­tot­tak.

A bu­da­pes­ti la­kos­ság azon ré­sze, amely átél­te az ost­ro­mot, meg­le­he­tő­sen szé­les ská­lán ér­té­kel­te an­nak kö­vet­kez­mé­nyeit. Akik­nek az éle­tét men­tet­ték meg a szov­jet ka­to­nák, azok szá­má­ra 1945 ér­zel­mi okok­ból el­ső­sor­ban fel­sza­ba­du­lást je­len­tett. Akik vi­szont nem eb­be a cso­port­ba tar­toz­tak, azok vér­mér­sék­le­tük­től füg­gően a meg­sza­ba­du­lás, meg­szál­lás vagy a bol­se­vis­ta ter­ror ki­fe­je­zést hasz­nál­ták a tör­tén­tek­re. En­nek azon­ban a nyil­vá­nos­ság előtt 1990-ig nem ad­hat­tak han­got.

Ér­de­kes mó­don Ma­gyaror­szág 1989-es fel­sza­ba­du­lá­sa hosszú ideig nem so­kat vál­toz­ta­tott ezen. Az összes po­li­ti­kai párt to­vább­ra is megün­ne­pel­te Bu­da­pest „fel­sza­ba­du­lá­sát”, leg­fel­jebb