Légi háború a második világháborúban

Var­só, Rot­ter­dam vagy Belg­rád bom­bá­zá­sa, majd az ang­liai lé­gi csa­ta – Co­vent­ry és Lon­don – után a szö­vet­sé­ge­sek 1942 feb­ruár­já­tól el­ren­del­ték Né­metor­szág szisz­tema­ti­kus sző­nyeg­bom­bá­zá­sát, amely az ipa­ri és ka­to­nai lé­te­sít­mé­nyek mel­lett a la­kó­te­rü­le­tek­re is ki­ter­jedt. Ez­zel akar­ták felőröl­ni a né­met la­kos­ság­nak a rend­szer irán­ti lo­ja­li­tá­sát, azt re­mél­ve, hogy így gyor­sab­ban vé­get vet­nek a há­bo­rú­nak. 1943 jú­liu­sá­ban a Ham­burg el­le­ni tá­ma­dás­ban 35 ez­ren ve­szí­tet­ték éle­tü­ket. 1944 vé­gén brit ka­to­nai ve­ze­tők a Lon­don el­le­ni V–1- és V–2-tá­ma­dá­sok meg­tor­lá­sa­ként mérges gáz és bio­ló­giai fegy­ver be­ve­té­sét sür­get­ték a né­met vá­ro­sok la­kos­sá­ga el­len. Ha ez el is ma­radt, Chur­chill sür­ge­té­sé­re Har­ris lé­gi mar­sall 1945 feb­ruár­já­ban sző­nyeg­bom­bá­zá­si of­fen­zí­vát in­dí­tott. Har­ris a há­bo­rú vé­gén még egy­szer meg akar­ta mu­tat­ni, mi­re ké­pe­sek bom­bá­zói, il­let­ve de­monst­rál­ni kí­ván­ta Nagy-B­ri­tan­nia és az Egye­sült Ál­la­mok ka­to­nai ere­jét. Má­sik cél­juk nyil­ván­va­lóan a né­met nép kol­lek­tív meg­bün­te­té­se volt, hogy ge­ne­rá­ciók­ra el­ve­gyék a ked­vét olyan po­li­ti­kai szer­ve­zet­hez va­ló csat­la­ko­zás­tól, amely há­bo­rút ter­vez.

1945 ta­va­szán Drez­da, Pforz­heim, Schwi­ne­mün­de, il­let­ve To­kió le­rom­bo­lá­sa és felége­té­se a pol­gá­ri la­kos­ság el­len foly­ta­tott lé­gi há­bo­rú em­ber­te­len­sé­gé­nek szim­bó­lu­má­vá vált. A Na­ga­sza­ki­ra és Hi­ro­si­má­ra le­do­bott atom­bom­bák nyo­mán is száz­ez­rek hal­tak meg ér­tel­met­le­nül. Összes­sé­gé­ben a Né­metor­szág el­le­ni sző­nyeg­bom­bá­zá­sok so­rán és azt kö­ve­tő tűz­vé­szek­ben több mint 635 000 né­met ve­szí­tet­te éle­tét, kö­zöt­tük 56 000 gyer­mek. An­gol ol­da­lon a bom­bá­zá­sok ál­do­za­tai­nak szá­ma hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 60 ezer fő volt.