rubicon

Lázadó falvak

Asszonytüntetés Nyírcsaholyon, 1960
8 perc olvasás

Az erőszakos téeszszervezés elleni nyílt és kollektív fellépés kivételes jelenség volt a hosszú ötvenes években. Az érintettek sokkal inkább az ellenállás egyéni és leplezett módját választották. 1960. február 26-án a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírcsaholy községben több száz asszony vonult a tanácsháza elé, hogy tiltakozzon a falu kollektivizálása ellen és visszaszerezze az előző hetek tsz-szervezési kampánya során kényszerből aláírt belépési nyilatkozatokat. A tanácsháza elé vonuló asszonyok egyben saját férjeik ellen is tüntettek, akik szerintük nem védelmezték kellő erővel a család megélhetését biztosító gazdaságot. A nyomásgyakorlás különleges módját választották… 

A paraszti érdekeket súlyosan sértő politika elleni nyílt és tömeges fellépésre csak ritkán került sor az ún. hosszú ötvenes években. A kény­szerítőeszközök széles skálájával rendelkező diktatórikus hatalommal szem­ben a gazdák inkább az ellenállás rejtett formáit alkalmazták: engedély nélkül vágták le állataikat, nem szolgáltatták be az államnak az előírt gabonamennyiséget, elbújtak a téeszszervezők elől. Ez a taktika sokkal eredményesebbnek bizonyult, mint az általában eleve kudarcra ítélt és szigorú megtorlással járó nyílt szembeszegülés. A korszak kutatói is inkább a parasztságnak a hatalmat ügyesen kijátszó túlélési technikáit vizsgálták, és nemigen foglalkoztak a lázadásnak azok­kal a formáival, amelyek bár igen ritkán, de

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.