Az erőszakos téeszszervezés elleni nyílt és kollektív fellépés kivételes jelenség volt a hosszú ötvenes években. Az érintettek sokkal inkább az ellenállás egyéni és leplezett módját választották. 1960. február 26-án a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírcsaholy községben több száz asszony vonult a tanácsháza elé, hogy tiltakozzon a falu kollektivizálása ellen és visszaszerezze az előző hetek tsz-szervezési kampánya során kényszerből aláírt belépési nyilatkozatokat. A tanácsháza elé vonuló asszonyok egyben saját férjeik ellen is tüntettek, akik szerintük nem védelmezték kellő erővel a család megélhetését biztosító gazdaságot. A nyomásgyakorlás különleges módját választották…
A paraszti érdekeket súlyosan sértő politika elleni nyílt és tömeges fellépésre csak ritkán került sor az ún. hosszú ötvenes években. A kényszerítőeszközök széles skálájával rendelkező diktatórikus hatalommal szemben a gazdák inkább az ellenállás rejtett formáit alkalmazták: engedély nélkül vágták le állataikat, nem szolgáltatták be az államnak az előírt gabonamennyiséget, elbújtak a téeszszervezők elől. Ez a taktika sokkal eredményesebbnek bizonyult, mint az általában eleve kudarcra ítélt és szigorú megtorlással járó nyílt szembeszegülés. A korszak kutatói is inkább a parasztságnak a hatalmat ügyesen kijátszó túlélési technikáit vizsgálták, és nemigen foglalkoztak a lázadásnak azokkal a formáival, amelyek bár igen ritkán, de
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
