A 16–17. század a három részre szakítottság időszaka volt Magyarország történetében. Megmaradásunk a Habsburg és az Oszmán Birodalom között zajló másfél évszázados küzdelem kimenetelétől, a széthullott ország egyesítésének sikerétől és a „nemzeti” önállóságot jelentő rendi jogok, valamint a szabad vallásgyakorlat biztosításától függött. Az összetett történelmi feladat megoldásához más-más utat választottak a Habsburg-hű (labanc) és a „nemzeti” uralkodóra felesküdött (kuruc) magyarok. Milyen szerepet játszottak a 17–18. század fordulóján a saját koruktól napjainkig ellenségesen kezelt, nemegyszer árulónak mondott, jó esetben meg nem értéssel vagy érdektelenséggel övezett labancok? Van-e jogosultsága az ilyen véleményalkotásnak, van-e tanulsága a történelmi megosztottságnak?
Éppen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.