A 16. századig nem létezett tartós politikai közösség a Magyar Királyság és az osztrák örökös tartományok között. A Habsburgok 1526-tól 1918-ig voltak magyar uralkodók, így a birodalmon belül mindig viszonylagos belső önállósággal rendelkező Magyarország sorsát is meghatározta a hozzájuk s közvetetten a központjukhoz, Bécshez való viszony – aminek természetesen kulturális vonatkozásai is voltak. Éppen emiatt erősödött meg Magyarországon Bécs kulturális közvetítő szerepe.
Mivel az első keresztény magyar uralkodó, Szent István nevéhez köthető államalapítás következtében Magyarország – keleti, észak- és délkeleti szomszédaitól eltérően – a nyugati kereszténység kultúrkörébe került, szellemi tájékozódása is Nyugat-Európa felé irányult. Elsősorban az osztrák-német, az itáliai és a francia befolyás volt jelentős, az ottani kulturális javak pedig többnyire bécsi közvetítéssel érkeztek Magyarországra. Ily módon Bécs hatása erősebb volt a magyar szellemi áramlatok alakulására, mint a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.