rubicon

Krími tatárok

Egy kelet-európai muszlim nép
36 perc olvasás

A médiában szinte naponta hallunk azokról a nehézségekről, amelyek a muszlimok beillesz­kedését taglalják Nyugat-Európában. Arról szinte nem is tudunk, hogy Európa keleti felén, Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában is élnek muszlim közösségek, csakhogy ők nem vendégmunkások vagy újkori bevándorlók leszármazottai, hanem őshonos kisebbségek.

A krími tatárok azoknak a török ajkú népeknek az utódai, amelyek a 4. századtól kezdve népesítették be a kelet-európai síkságot, s különösen nagy számban a 14. században költöztek az említett területekre. Először a hunok, majd az onogur bolgárok, a kazárok s végül a Dzsingisz kán mongoljai által szervezett birodalmakba tartoztak. 

A Mongol Birodalom egyik utódállama volt az Arany Horda, amely a 13. század második felében jött létre az Irtistől az Al-Dunáig terjedő sztyeppén. Dzsingisz kán elsőszülött fia, Dzsocsi kapta osztályrészül, de korai halála miatt fiai, Orda és a magyar történelemből jól ismert Batu hajtották uralmuk alá az itt élő török népeket, majd szorították adófizetésre a litván nagyfejedelmet, valamint a széttagoltság állapotában lévő szomszédos orosz fejedelemségeket. 

Az Arany Horda egyik leggazdagabb területének számított a Krím-félsziget és a Fekete-tenger környéke, amely után a krími tatárok a mai nevüket kapták, mert önmagukat vagy nemzet­ségük nevével, vagy tatárként határozták meg.

A

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.