Magyarország középkori nemzeti, történelmi és kegyeleti emlékhelyei építészeti alkotásainak többsége szinte teljes egészében megsemmisült, rommá vált, és ami megmaradt, többnyire mai határainkon kívülre esik. Székesfehérvárott a Szent István-i eredetű Szűz Mária-templom romja talán az ország egyetlen olyan emléke, amely egyidejűleg nemzeti és történelmi emlékhely, egyben a Nemzeti Sírkert részét képező kegyeleti emlékhely is.
A székesfehérvári bazilikában volt királysírok helye – bár a tetemek csontmaradványait összekeverve őrzik egy, a bazilika alatt kialakított helyiségben – a virtuális Nemzeti Sírkert legkiemelkedőbb része. Első királyunk, István 1018 körül kezdte építeni, de az építménynek ekkor már álló előzménye volt – Géza fejedelem (egyes kutatók szerint már Taksony fejedelem) sírkápolnája. István király szándéka nyilvánvaló: a palotakápolnát a királyi család temetkezőhelyévé tenni, majd koronázó templom, azaz egy szakrális központ kialakítása. A fehérvári kápolna építésében Nagy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
