rubicon

Középkori emlékhelyek

19 perc olvasás

Ma­gyaror­szág kö­zép­ko­ri nem­ze­ti, tör­té­nel­mi és ke­gye­le­ti em­lék­he­lyei­ épí­té­sze­ti al­ko­tá­sai­nak több­sé­ge szin­te tel­jes egé­szé­ben meg­sem­mi­sült, rom­má vált, és ami meg­ma­radt, több­nyi­re mai ha­tá­rain­kon kí­vül­re esik. Szé­kes­fe­hér­vá­rott a Szent Ist­ván-i ere­de­tű Szűz Má­ria-temp­lom rom­ja ta­lán az or­szág egyet­len olyan em­lé­ke, amely egyide­jű­leg nem­ze­ti és tör­té­nel­mi em­lék­hely, egy­ben a Nem­ze­ti Sír­kert ré­szét képező ke­gye­le­ti em­lék­hely is.

Székesfehérvár

A szé­kes­fe­hér­vá­ri ba­zi­li­ká­ban volt ki­rály­sí­rok he­lye – bár a te­te­mek csont­ma­rad­vá­nyait össze­ke­ver­ve őr­zik egy, a ba­zi­li­ka alatt kiala­kí­tott he­lyi­ség­ben – a vir­tuá­lis Nem­ze­ti Sír­kert leg­kiemel­ke­dőbb ré­sze. El­ső ki­rá­lyunk, Ist­ván 1018 kö­rül kezd­te épí­te­ni, de az épít­mény­nek ek­kor már ál­ló előz­mé­nye volt – Gé­za fe­je­de­lem (egyes ku­ta­tók sze­rint már Tak­sony fe­je­de­lem) sír­ká­pol­ná­ja. Ist­ván ki­rály szán­dé­ka nyil­ván­va­ló: a pa­lo­ta­ká­pol­nát a ki­rá­lyi csa­lád te­met­ke­ző­he­lyévé tenni, majd ko­ro­ná­zó temp­lom, azaz egy szak­rá­lis köz­pont kiala­kí­tá­sa. A fe­hér­vá­ri kápolna épí­té­sé­ben Nagy

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.