Magyarország középkori nemzeti, történelmi és kegyeleti emlékhelyei építészeti alkotásainak többsége szinte teljes egészében megsemmisült, rommá vált, és ami megmaradt, többnyire mai határainkon kívülre esik. Székesfehérvárott a Szent István-i eredetű Szűz Mária-templom romja talán az ország egyetlen olyan emléke, amely egyidejűleg nemzeti és történelmi emlékhely, egyben a Nemzeti Sírkert részét képező kegyeleti emlékhely is.
A székesfehérvári bazilikában volt királysírok helye – bár a tetemek csontmaradványait összekeverve őrzik egy, a bazilika alatt kialakított helyiségben – a virtuális Nemzeti Sírkert legkiemelkedőbb része. Első királyunk, István 1018 körül kezdte építeni, de az építménynek ekkor már álló előzménye volt – Géza fejedelem (egyes kutatók szerint már Taksony fejedelem) sírkápolnája. István király szándéka nyilvánvaló: a palotakápolnát a királyi család temetkezőhelyévé tenni, majd koronázó templom, azaz egy szakrális központ kialakítása. A fehérvári kápolna építésében Nagy
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
