A közhelyszerű mondás Kossuth Lajos esetében kétségtelenül igaz volt. A kivételes energiájú ellenzéki politikus, lapszerkesztő, országgyűlési követ, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc politikai vezetője, illetve az emigráció első másfél évtizedének alakja mögött a magánélet hátterét mindig biztosította a feleség: Meszlényi Terézia (1809–1865). A kortársak visszaemlékezéseiben és a történeti irodalomban gyakran felbukkan a háttérből a feleség alakja, nem is mindig pozitív méltatásban. Egy feleségről persze nem a barátok, ismerősök véleménye a legfontosabb, hanem a férjéé, Kossuth pedig megismerkedésüktől hitvesének elvesztéséig, sőt azon túl is mindig a legnagyobb szerelemmel, elismeréssel és hálával beszélt Meszlényi Teréziáról.
Aligha kegyeletsértés, ha megjegyezzük, hogy Teréz talán nem volt korának legszebb és legvonzóbb asszonya (bár a nejéhez mindvégig rajongó szerelemmel viszonyuló Kossuthot ez valószínűleg a legkevésbé sem érdekelte), és sokak véleményét foglalhatta naplójába Széchenyi István, amikor Kossuth nősüléséről értesülve azt írta: „Szegény tatár!” A megjegyzés a korban ismert, férfiak közötti csipkelődés volt, eredetileg Kisfaludy Károly A bánkódó
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
