Kossuth Lajos 1848. október 8-ától 1849. augusztus 11-éig előbb az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, majd kormányzóelnökként irányította az ország önvédelmi, később függetlenségi harcát. Kossuth kiváló és ötletes politikus volt, de katonai előképzettséggel nem rendelkezett. Ugyanakkor kulcsszerepet játszott nemcsak a küzdelem gazdasági és szervezeti feltételeinek biztosításában, hanem a honvédsereg tábornoki karának megteremtésében is. Katonai szakértelem és hozzáértés híján ő maga nem lehetett a küzdelem katonai vezetője, viszont az ő felelőssége volt, hogy kit vagy kiket emel hadsereg- vagy főparancsnoki pozícióba.
Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy választásait mennyiben befolyásolták egyéni rokon- és ellenszenvek, politikai szempontok. Mennyire voltak szerencsések vagy kevésbé szerencsések az egyes hadseregek, illetve az egész honvédsereg fővezéri posztjának betöltésével kapcsolatos döntései? Kikből állt az a kör, amelyből merített? Valóban a Görgeihez való viszonya volt a meghatározó, vagy inkább Bemet favorizálta? Hogyan lett a tökéletesen alkalmatlan Dembiński kétszer is a fősereg vezére, s miért nem lett az 1849 nyarán az alkalmas Vetter Antal? A fővezéri tisztet ténylegesen viselő személyeken kívül (Görgei, Vetter, Bem, Dembiński) kik voltak még esélyesek ennek betöltésére? Táplált-e Kossuth fővezéri aspirációkat, s ha igen, miért nem valósultak meg?
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
