rubicon

Kossuth Lajos és a fővezéri kérdés 1848-1849-ben

Miért Dembiński? Miért Görgei? Miért Bem?
24 perc olvasás

Kossuth Lajos 1848. október 8-ától 1849. augusztus 11-éig előbb az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, majd kormányzóelnökként irányította az ország önvédelmi, később függetlenségi harcát. Kossuth kiváló és ötletes politikus volt, de katonai előképzettséggel nem rendelkezett. Ugyanakkor kulcsszerepet játszott nemcsak a küzdelem gazdasági és szervezeti feltételeinek biztosításában, hanem a honvédsereg tábornoki karának megteremtésében is. Katonai szakértelem és hozzáértés híján ő maga nem lehetett a küzdelem katonai vezetője, viszont az ő felelőssége volt, hogy kit vagy kiket emel hadsereg- vagy főparancsnoki pozícióba.

Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy választásait mennyiben befolyásolták egyéni rokon- és ellenszenvek, politikai szempontok. Mennyire voltak szerencsések vagy kevésbé szerencsések az egyes hadseregek, illetve az egész honvédsereg fővezéri posztjának betöltésével kapcsolatos döntései? Kikből állt az a kör, amelyből merített? Valóban a Görgeihez való viszonya volt a meghatározó, vagy inkább Bemet favorizálta? Hogyan lett a tökéletesen alkalmatlan Dembiński kétszer is a fősereg vezére, s miért nem lett az 1849 nyarán az alkalmas Vetter Antal? A fővezéri tisztet ténylegesen viselő személyeken kívül (Görgei, Vetter, Bem, Dembiński) kik voltak még esélyesek ennek betöltésére? Táplált-e Kossuth fővezéri aspirációkat, s ha igen, miért nem valósultak meg?

A

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.