A magyar történelem első felelős kormánya koalíciós kabinet volt, amely az alapvető kérdésekben teljesen azonos nézeteket vallott. Egyetértés volt az osztrák államadósság törlesztésének elutasításában. Erdély uniójának és a határőrvidék visszacsatolásának kérdésében. Batthyány és Kossuth elképzelései talán abban egyeztek meg leginkább, hogy a Béccsel való kapcsolatot lazítani kell, hogy végül csak perszonálunió (az uralkodó közössége) kapcsolja össze Magyarországot és az osztrák örökös tartományokat.
ÖsszhangbanAmíg Kossuth mindent megtett, hogy a magyar pénzügyi igazgatást függetlenné tegye Ausztriától, Batthyány május elején Bécsben járva elérte, hogy az országban állomásozó sorkatonaságot a magyar honvédelmi miniszternek rendeljék alá. (Az áprilisi törvények erről nem rendelkeztek, mivel korábban csak egységes császári-királyi hadsereg volt.) Amikor pedig a haderő kis létszáma miatt Batthyány kezdeményezésére május 17-én megkezdődött a honvédek toborzása, Kossuth egy héten belül bejelentette a kamatos kincstári utalványok kibocsátását, hogy „a honvédsereg kiállítását, felfegyverzését, táborba vitelét” az így befolyt pénzből biztosítsák. Az együttműködés politikai indítékai mellett a miniszterelnök az első pillanattól elismerte Kossuth nagy népszerűségét, míg Kossuth tisztában volt Batthyány tekintélyével.
Májusban az udvar a bécsi nyugtalanságok elől Innsbruckba menekült. Június elején Batthyány itt érte el, hogy az erdélyi unióról szóló törvényt a király szentesítette, Jellacic-ot pedig függessze fel hivatalából. Batthyány és pénzügyminiszter között még ekkor is összhang volt. Kossuth helyeselte azt is, hogy a nádor és Széchenyi utazzanak Innsbruckba, hogy az országgyűlés közelgő megnyitására az uralkodót vagy valamelyik főherceget meghívják. Tudjuk, ez nem járt eredménnyel.
A július elején megnyílt országgyűlésen a kormánynak 90%-os többsége volt, a kis ellenzék élén Nyáry Pál, Kossuth újkeletű ellenfele állott. Ez a tény és a politikai helyzet romlása (délvidéki fegyveres szerb mozgalmak, a horvát ellenszegülés, az osztrák kormány egyre nyíltabban ellenséges politikája) Kossuthot óvatosságra késztette. Ez az országgyűlési válaszfelirati vita, pontosabban az Itáliában harcoló osztrák erőknek nyújtandó segély kérdésében vált nyilvánvalóvá. Kossuth egyrészt érzékeltette, hogy ő ugyan a kormány álláspontjának előadója, de azzal nem ért egyet, másrészt jelentős szerepe volt abban, hogy a többségi határozat erőtlen elvi nyilatkozat formájában rögzítette a segély megajánlását.
Óvatos kormányfőKossuth országgyűlési szereplése megrontotta Batthyánnyal való viszonyát. Augusztus
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.