rubicon

Koronázás és lakoma

Az utolsó magyar koronázási szertartás képei
4 perc olvasás

A kései utókor számára is izgalmas lehet, hogy egykor milyen külsőségek között zajlott egy-egy királyi koronázás. Európa nyugati felében még ma is tömegeket vonzó esemény egy ilyen ceremónia. Hazánkban a Nagy Háború harmadik esztendejében, 1916 végén került sor az utolsó koronázási ünnepségre. Ferenc József és Erzsébet királyné  majd fél évszázaddal korábbi beiktatási szertartása után IV. Károly király és Zita királyné koronációja tömegeket mozgatott meg Budapesten, ám csak nagyon kevesen voltak  azok a kiválasztottak, akik személyesen is tanúi lehettek a nagy eseménynek. Festők és fotográfusok feladata lett, hogy a sajtó tudósításait képeikkel is átélhetővé tegyék a társadalom széles tömegei számára.

Az első világháború harmadik évében, 1916. november 21-én elhunyt a leghosszabb ideig uralkodó magyar király, I. Ferenc József. Az új uralkodó, IV. Károly (1887–1922) már aznap levélben értesítette Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről, két nappal később pedig megbízta a koronázással kapcsolatos javaslatok előterjesztésével. A kormányzat közös akarata volt, hogy a koronázást minél előbb, még az 1916-os évben tartsák meg. Erre egyrészt – a háborús viszonyok között – az ország stabilitásának megőrzése, másrészt a parlament által elfogadott következő évi költségvetés uralkodói aláírása érdekében volt szükség. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság december 1-jén alakult meg, így mindössze egy hónap állt rendelkezésre a december 30-ra kitűzött ceremónia megszervezésére.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.