Az ókori történelem folyamatos hódítások története. E hódítások egyik eredményeképp a győztes hatalom általában rövidebb-hosszabb időtartamra ráerőlteti saját társadalmi struktúráját, kormányzati elveit és gazdasági érdekeit a legyőzöttekre. Ezt szokták imperialista politikának nevezni. Célja az, hogy ami a győzteseknél helyi (lokális) fejlődés eredményeképp alakult ki, az végső soron általános (globális) elfogadást nyerjen. A történelem bebizonyította, hogy az így megvalósított globalizáció akkor sikeres hosszú távon, ha politikai-gazdasági előnyeiből a domináns hatalom juttat az alávetetteknek is. Erre példa a római közösségszervező erő sikere. Ha viszont csupán a hatalmi önzés érvényesül, mint azt Athén esetében látjuk, a kudarc viszonylag gyorsan bekövetkezik.
„Ameddig a római nép birodalmát jogtalanságok [iniuriis] helyett jótéteményekkel [beneficiis] tartották fenn; ameddig a háborúkat vagy a szövetségesek, vagy a birodalom érdekében vívták, addig a háborúk kimenetele vagy enyhe volt, vagy csak a szükséges keménységre korlátozódott, addig a senatus a királyok, népek és nemzetek [nationes] kikötője és menedékhelye volt; tisztviselőink és hadvezéreink egyedül azzal kívántak a legnagyobb hírnévre szert tenni, hogy a tartományokat és a szövetségeseket méltányossággal és lelkiismeretességgel [aequitate et fide] védelmezzék; ennélfogva ezt
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
