Kolozsmonostor

Min­den va­ló­szí­nű­ség sze­rint a 11. szá­zad­ban Ko­lozs­­mo­no­sto­ron épült a me­gye szék­he­lye, az is­pá­ni vár. Ugyan­ezen szá­zad­ból va­ló a ben­cés apát­ság is. El­ső ok­le­ve­les em­lí­té­se 1214-ből is­mert: „ecc­le­sia de Clus”; 1222-ben „ab­bas et con­ven­tus mo­na­ste­rii Be­a­tae Ma­ri­ae de Clus” (bol­dog­sá­gos Má­ria ko­lo­zsi mo­nos­to­rá­nak apát­sá­ga és kon­vent­je), 1225-ben „ab­ba­ti mo­na­ste­rii Clu­sien­sis de Ult­ra­sil­va­nis par­ti­bus” (az er­dé­lyi ré­szek­ből va­ló ko­lo­zsi mo­nos­tor apát­ja). Egy 1285. évi ok­le­vél­ben elő­ször sze­re­pel a mai­hoz kö­zel ál­ló ne­vén: „ecc­le­sia Be­a­tae Ma­ri­ae Vir­gi­nis de Clus­mo­nost­ho­ra” (a ko­lozs­mo­no­sto­ri Bol­dog­sá­gos Szűz Má­ria temp­lo­ma), 1341-ben Co­los Mo­nost­ra.

Mint a leg­több ko­rai ala­pí­tá­sú ki­rá­lyi mo­nos­tor, erő­dí­tett ki­rá­lyi ud­var­ház mo­nos­tor cél­jai­ra ren­de­lé­se alap­ján lé­te­sült az észak­ról a Sza­mos – vagyis an­nak csa­tor­ná­ja, a Kis-­Szamos (Malomárok) –, nyu­gat­ról egy patak ál­tal ha­tá­rolt ár­víz­men­tes völgy­pa­don, a fo­lyó el­ső völgy­pad­ján. Egye­sek sze­rint azon­ban a te­le­pü­lés ele­ve is­pá­ni vár­nak épült. Leg­ko­ráb­bi föld-fa vá­ra a föld­sánc­ból és a vá­ron be­lü­li, föld­be vájt ala­pú há­zak­ból elő­ke­rült tár­gyak (I. Ist­ván-pén­zek, ké­ső hon­fog­la­lás­ ko­ri csün­gő­dísz stb.) ta­nú­sá­ga sze­rint a 11. szá­zad legele­jén épült. Az 1068. évi be­se­nyő (úz) be­tö­rés­kor a vár­fal és a há­zak leég­tek (ezek­ben kor­ha­tá­ro­zó Sa­la­mon-ér­mét ta­lál­tak). Ek­kor a föld­sán­cot meg­ma­ga­sít­va a ge­ren­da­fa­la­kat új­jáépí­tet­ték. A sánc­vár mé­re­te és szer­ke­ze­te megegye­zik a kor is­pá­ni vá­rai­éval, így nem le­het szó ar­ról, hogy ud­var­ház vagy ko­rai mo­nos­tor vé­del­mé­re emel­ték vol­na. A vár­nép ko­ráb­bi te­me­tő­je – Szent Lász­ló­nak a fen­tebb idé­zett 1092. évi tör­vé­nye, va­la­mint Kál­mán ki­rály­nak az ezt megerő­sí­tő, 1096. évi tör­vé­nye előtt – a kor szo­ká­sá­nak meg­fe­le­lően a vá­ron kí­vül volt. A vár bel­se­jé­ben lé­te­sí­tett te­me­tő alap­ján azon­ban ta­lán már a 11. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben föl­té­te­lez­he­tő egy ki­sebb vár­temp­lom lé­te. A vár­ban épült a