rubicon

Kollektivizálás és erőszak Fejér megyében a forradalmat követően

„Vannak olyan emberek, akikkel másképp bánni nem lehet”
14 perc olvasás

A forradalom hatására Fejér megyében is felbomlott a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége. Az 1959-től kibontakozó kollektivizálási hullám intenzitását, erőszakosságát és „eredményességét” tekintve messze meghaladta a korábbi kampányokat. A megyében számtalan erőszakos beszervezésre került sor, melyekkel kapcsolatban pártvonalon is folyt vizsgálat. A korabeli rendőrségi, ügyészségi, bírósági dokumentumok alapján egyértelműen egy durva, megfélemlítésen alapuló szövetkezetszervezési mozgalom képe rajzolódik ki előttünk.

Fejér megyében az 1956-os forradalom idején a tsz-ek jelentős ré­sze felbomlott, az erőszakkal összekovácsolt, gyenge szakmai és gazdasági alapokon álló szövetkezetek nem állták ki az idő próbáját. A tanács és a párt helyi potentátjai pontosan tisztában voltak vele, hogy a parasztság csak kényszerből lépett a szövetkezeti útra, így nem csoda, hogy amint megszűnni látszott a külső összetartó erő, azonnal ismét az önálló gazdálkodást választották. 

Rendőrök ellenőrzik a mezőgazdasági munkák teljesítését Az agitátorok brutalitása

Az önkéntes belépés, a szelíd meggyőzés elve a tsz-szervezések megindulásától kezdődően csupán a politikai kommunikáció keretében létezett. A ri­deg valóság azonban azt mutatta, hogy a presszió különböző formái, a nyers erőszak végig jelen voltak a tsz-szervezések során. A korabeli

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.