rubicon

Klebelsberg, Hóman, Szekfű és Gerevich Székesfehérvár és a magyar kultúrpolitika a 20. század első felében

7 perc olvasás

Na­gyon sze­ren­csés hely­zet­be ke­rült Szé­kes­fe­hér­vár az 1930-as évek má­so­dik fe­lé­re. Egy te­het­sé­ges és am­bi­ció­zus pol­gár­mes­ter (Csi­tá­ry G. Emil) és egy ki­vá­ló his­to­ri­kus és kép­vi­se­lő-mi­nisz­ter (Hó­man Bá­lint) olyan vá­ros­fej­lesz­té­si kon­cep­ciót va­ló­sí­tott meg, amely­nek ered­mé­nye­ként 1938-ra Szé­kes­fe­hér­vár több al­ka­lom­mal is az or­szá­gos ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba ke­rült, s az egyik leg­di­na­mi­ku­sab­ban fej­lő­dő vá­ros­sá vált. Eh­hez nagy­sze­rű mű­vé­szek mel­lett Hó­man és fő pat­ró­nu­suk, a leg­na­gyobb ha­tá­sú ma­gyar mű­vé­szet­tör­té­nész, Ge­re­vich Ti­bor is nagy­ban hoz­zá­já­rult. De köz­ve­tet­ten sze­re­pet ját­szot­tak eb­ben a vá­ros szü­löt­tei, a ko­ráb­ban el­hunyt Kle­bels­berg Ku­no és az egyik leg­be­fo­lyá­so­sabb ma­gyar ér­tel­mi­sé­gi, Szek­fű Gyu­la is.

A 20. szá­zad ele­jén 35 ez­res Szé­kes­fe­hér­vár­nak – mint azt a vá­ros 1931 és 1941 kö­zöt­ti pol­gár­mes­te­re, Csi­tá­ry G. Emil

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.