rubicon

Klebelsberg és a szegedi egyetem

7 perc olvasás

Klebelsberg Kuno val­lás- és köz­ok­ta­tás­ügyi mi­nisz­ter­ként bő­ke­zűen tá­mo­gat­ta a sze­ge­di tu­do­má­nyos, ok­ta­tá­si és egy­há­zi in­téz­mény­rend­szer fej­lesz­té­sét. 1926-ban tet­te le az egye­te­mi épü­le­tek alap­kö­vét, s négy év­vel ké­sőbb már fel is avat­hat­ta a sze­ge­di kli­ni­kai töm­böt és az egye­tem Dóm té­ri épü­le­teit. 1930 ok­tó­be­ré­ben szen­tel­ték fel a sze­ge­di szé­kes­egy­há­zat, ad­ták át a püs­pö­ki pa­lo­tát és a Nem­ze­ti Em­lék­csar­no­kot, ugyanek­kor nyi­tot­ta meg ka­puit az öt­ez­re­dik nép­is­ko­lai ob­jek­tum, a sze­ged-­ró­ku­si ál­la­mi ele­mi is­ko­la is.

Klebelsberg Kunóról Sze­ged – amely­nek 1926-tól ha­lá­láig par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je volt – egyik vá­ros­ré­szét is el­ne­vez­ték. A Klebelsberg-telep el­ső la­kói a tria­no­ni bé­ke­dik­tá­tum kö­vet­kez­té­ben szü­lő­föld­jük­ről, il­let­ve ál­lo­más­he­lyük­ről elűzött ál­la­mi tiszt­vi­se­lők, köz­al­kal­ma­zot­tak vol­tak, akik nyo­mo­rú­sá­gos va­gon­la­kás­ból ke­rül­tek ál­la­mi se­gít­ség­gel új ott­ho­nuk­ba. Klebelsberg tá­mo­gat­ta Sze­ge­den az al­föl­di ka­to­li­kus kul­tu­rá­lis köz­pont kiépí­té­sét: püs­pö­ki szék­he­lyet

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.