rubicon

Kivégzés Sztálin utasítására

Romzsa Tódor (1911-1947)
6 perc olvasás

A kommunizmus egyházüldözése Kelet-Közép-Európa egészét érintette. Sorozatunk mai írásában egy kárpátaljai püspök életén keresztül mutatjuk be az ateista rendszer működését. Kárpátalja a magyar történelmi emlékezetben kiemelt helyet foglal el. A honfoglalás kulcspillanata is a térséghez kötődik: Árpád hadai 895-ben a Vereckei-hágón át érkeztek a Kárpát-medence belsejébe. Ettől kezdve Kárpátalja a Magyar Királyság szerves részét képezte. A magyarok mellett itt élő ruszinok a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok oldalán harcoltak, ahogyan az 1848–49-es szabadságharc idején is Kárpátalja ruszin és magyar lakossága a felkelők oldalára állt. 1920-ban a trianoni békediktátumnak megfelelően Kárpátalja Csehszlovákia része lett, majd az első bécsi döntés (1938) értelmében a déli rész (Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került vissza. 1939. március 15-én vonult be a magyar hadsereg Kárpátaljára, ezzel Kárpátalja egésze Magyarországhoz került. A hadművelet 17-én fejeződött be, Teleki Pál miniszterelnök 18-án bejelentette a magyar–lengyel határ helyreállítását. 1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve Gulagra deportálása.

Tódor püspök felszentelt vértanúról készült ikon

A kárpátaljai görögkatolikusok az ungvári egyházi unió (1646) és a Munkácsi egyházmegye felállítása (1771) óta egyházszervezetükkel együtt lojalitásra törekedtek az aktuális államhatalommal. A második világháború után új helyzet állt elő: az itt élő hívek egy üldözött egyház tagjaivá váltak a kommunista Szovjetunióban. 

Romzsa Tódor 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón. A Máramaros vármegyei településnek is a Tisza bal partján levő részén, amely 1919-től Romániához került, de 1915-től Romzsáék már a jobb parti részen laktak. Édesapja vasúti tisztviselő volt, a görögkatolikus vallású családban a nagyapa és a dédapa is görögkatolikus pap volt. Tódor kilencedik gyermekként látta meg a napvilágot a szerény körülmények között élő családban. Az elemi iskola négy éve után a Huszti Állami Reálgimnáziumba került. Nagyon jó eszű gyerek volt, ő lett a legjobb tanuló az osztályban. A szülei éppen ezért úgy tervezték, hogy a fiuk majd a prágai egyetemen mérnöknek tanul, így a kényelmes megélhetés biztosítva lesz. Tódor azonban pap szeretett volna lenni. 16 évesen, a nyári szünidő idején ezt a tervét meg is osztotta édesapjával. Apja megígérte: ha az iskola

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.