Kiváltság, káderlap, bankszámla

Va­la­mennyien va­dász ősök utó­dai va­gyunk, ám amió­ta ál­lam­szer­ve­ze­ti ke­re­tek kö­zött él az em­be­ri­ség, so­ha­sem va­dász­ha­tott min­den­ki. A va­dá­sza­ti le­he­tő­ség: ki­vált­ság. A ki­vált­sá­go­sok kö­re ko­ron­ként vál­to­zott, az adott kor és tár­sa­dal­mi rend­szer függ­vé­nyé­ben. Ti­borc pa­na­sza („S ha egy be­teg fe­le­ség, vagy sze­gény / Him­lős gye­rek meg­kí­ván­ván, le­súj­tunk / Egy rossz ga­lamb­fi­at, tüs­tént ki­köt­nek…”) a kö­zép­ko­ri hely­ze­tet, a ne­mes­ség­hez, a ha­ta­lom­hoz kö­tött va­dá­sza­ti jog ir­gal­mat­lan szi­go­rát pél­dáz­za. Ulász­ló ki­rály 1504-ben dek­ré­tum­ban mond­ta ki: „mos­tan­tól fog­va jö­vő­re az or­szág job­bá­gyai és pa­raszt­jai kö­zül sen­ki se mer­jen bár­mi mó­don, vagy bár­mi mes­ter­ség­gel szar­va­sok­ra, őzek­re, nyu­lak­ra és vad­ka­nok­ra va­dász­ni…”

III. Ká­roly 1729-ben megerő­sí­tet­te Ulász­ló dek­ré­tu­mát, s a va­dá­szat ti­lal­mát „a pol­gá­rok­ra és az összes nem-ne­me­sek­re s az or­szág­ban la­kó bár­mely ál­lá­sú nem ho­no­sí­tot­tak­ra” ki­ter­jesz­tet­te. Az 1883. évi XX. (va­dá­sza­ti) tör­vény, mely 1945-ig volt ha­tály­ban, a föld­tu­laj­don­hoz kö­töt­te a va­dá­sza­ti jo­got. Per­sze, nem min­den föld­tu­laj­do­nos akart va­dász­ni (a több­ség­nek nem is volt ak­ko­ra te­rü­le­te, ame­lyen gya­ko­rol­hat­ta vol­na va­dá­sza­ti jo­gát), így azt ha­szon­bér­be adás út­ján ér­té­ke­sí­tet­ték. Föld­tu­laj­don­nal nem ren­del­ke­zők (ér­tel­mi­sé­giek, vá­ro­si pol­gá­rok) is va­dá­sza­ti le­he­tő­ség­hez jut­hat­tak te­hát, en­nek azon­ban bor­sos ára volt. Már nem a tör­vény, a pénz diszk­ri­mi­nált.

A va­dá­szat fegy­ve­res te­vé­keny­ség, a fegy­ver­tar­tá­si en­ge­dély egy­ben „meg­bíz­ha­tó­sá­gi” do­ku­men­tum. Gyön­gyös­ha­lá­szi Ta­kács Gyu­la (a Ma­gyar Va­dász­új­ság fő­szer­kesz­tő­je), aki nem szí­ve­sen lá­tott va­dász­pus­kát zsi­dó egyé­nek ke­zé­ben, lap­ja 1927. au­gusz­tus 1-jei szá­má­ban azt ja­va­sol­ta: „A le­ven­te­ok­ta­tók ala­pít­sa­nak ál­la­mi és tár­sa­dal­mi tá­mo­ga­tás­sal (nem­zet­men­tés szent kö­te­les­ség!) min­den köz­ség­ben