rubicon

Kis országok a hidegháborúban

16 perc olvasás

A hidegháború történetét a történészek általában a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hatalmi konfliktus szempontjából vizsgálják. Ennek a megközelítésnek van létjogosultsága, hiszen a kelet–nyugati szembenállásként értelmezhető korszak leghangsúlyosabb motívuma a fegyverkezési verseny, ezen belül is a nukleáris fegyverkezés és az általa okozott háborús veszély volt. Ugyanakkor hiba lenne elhanyagolni azt a szerepet, amelyet időről időre a kis államok játszottak a két szuper­ha­talom, illetve a két világrendszer konfliktusában.

Valóban akadtak olyan pillanatok, amikor egyes térségek gyen­ge államai nem voltak mesterei saját sorsuknak, és tengerbe hajított palackként hányódtak a nagyhatalmak által felkorbácsolt hullámokon. Máskor azonban képesek voltak arra, hogy gyenge gravitációs terüket kihasználva befolyásolják az események kimenetelét, esetenként olyan módon, hogy ténykedésük hatása csak jóval később vált nyilvánvalóvá. Mindez persze nem csak a hidegháború 1945 és 1991 közötti időszakára volt igaz, elég arra gondolni, hogy a nemzetközi szinten törpének számító Szerbia történelemformáló szerepet játszott 1914-ben. Annak idején, 1914-ben hasonlóan járt az európai középhatalomnak számító Ausztria–Magyarország, melynek végzetét nem nagyhatalmak, az oszmánok vagy a poroszok okozták, hanem egy kis balkáni ország. A Szerbia ellen indított offenzíva a Monarchia integritását és biztonságát volt hivatott erősíteni, ehelyett a világháború révén a felbomlásához vezetett. Ugyanakkor a Balkán és Közép-Európa sorsát az

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.