A Magyarországon „ideiglenesen" állomásozó – valójában tartós megszállásra berendezkedett – szovjet csapatok a hatvanas évek közepén a Tihanyi-félszigettől alig 15–20 km-re északra használatba vehették a „Duna-objektum" fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén Ausztria és Olaszország ellen bevetendő éles atomtölteteket. Magyarország hadászati szerepe ezzel jelentősen megnőtt a Szovjetunió atomháborús elképzeléseiben. Ma már viszonylag pontosan rekonstruálhatóak az éles atomtöltetek tárolásának körülményei, a magyarok millióinak megsemmisülésével is fenyegető háború feltételezett következményei.
Grecsko marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek (VSZ EFE) főparancsnoka 1965 novemberében kiadott direktívájában felszólította Czinege Lajos honvédelmi minisztert, hogy a Magyar Néphadsereg arra illetékes tábornokai és tisztjei „mélyebben hatoljanak be az atomfegyvernek a harcban és a hadműveletben való alkalmazásával kapcsolatos kérdések lényegébe”. Ennek jegyében a következő év tavaszán Magyarországon a főparancsnok személyes részvételével módszertani bemutatót és törzsvezetési gyakorlatot tartottak éles atomfegyverekkel. A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
