Királyi jövedelmek az Anjou-korban

A pén­zügy­igaz­ga­tás leg­fon­to­sabb szer­ve­ze­tét az An­jou-kor­ban a ka­ma­rai ke­rü­le­tek al­kot­ták. I. Ká­roly hat ka­ma­rát „örö­költ” az Ár­pád-kor­ból: az Esztergom–bu­dai, a Szerémi, a Zág­rá­bi, az Er­dé­lyi, a Sze­pe­si és a Szat­má­ri Ka­ma­rát. Ezek kö­zül a Zág­rá­bi Ka­ma­ra az 1320-as évek ele­jén a bá­ni tiszt­ség (honor) ré­szé­vé vált, így ami­kor 1323-ban I. Ká­roly bér­be ad­ta a ka­ma­rá­kat, ez csak a fenn­ma­ra­dó öt ka­ma­rát érin­tet­te. A bér­let­tel a ka­ma­ra­is­pá­nok kö­te­le­zett­sé­get vál­lal­tak ar­ra, hogy jó és ér­ték­ál­ló pénzt ver­nek, cse­ré­be a ka­ma­ra hasz­nát is be­szed­het­ték. 

Vi­szony­lag gyor­san ki­de­rült azon­ban, hogy az Ár­pád-ko­ri ka­ma­rák nem fe­lel­nek meg az An­jou ural­ko­dó el­vá­rá­sai­nak. En­nek két fő oka volt: egy­részt nem min­den Ár­pád-ko­ri ka­ma­rá­ban folyt pénz­ve­rés, más­részt a ka­ma­rák nem ren­del­kez­tek olyan te­rü­le­ti ha­tó­kör­rel, mely az or­szág egész te­rü­le­tét le­fed­te vol­na. Ép­pen ezért az 1320-as évek kö­ze­pén újabb ka­ma­rai köz­pon­tok kiala­kí­tá­sá­ra ke­rült sor: Kör­möc­bá­nya, Pécs, Szomol­nokbánya (ké­sőbb he­lyet­te Kas­sa), Lippa.

A denárnál értékesebb ezüstpénz, a garas bevezetésével nem csupán a pénzforgalom nyert egy újabb címletet, de a nagyobb éremfelület révén bonyolultabb, magasabb művészi színvonalú éremképi