rubicon

Kik voltak, mit akartak? III/I

A hírszerzési csoportfőnökség vezetői
6 perc olvasás
1957 –1959 Mó­ró Ist­ván (1921–?) 

1937-től az SZPD if­jú­sá­gi szer­ve­ze­té­ben vég­zett moz­gal­mi mun­kát, 1939-től if­jú­sá­gi tit­kár és a KMP tag­ja. 1942-ben há­rom év fegy­ház­ra ítél­ték. 1946 és 1952 kö­zött párt­mun­kás volt, Far­kas Vla­di­mir hoz­ta be a ka­to­nai hír­szer­zés­hez (ko­ráb­ban egy tag­gyű­lé­sen An­dics Er­zsé­be­tet, a párt­fő­is­ko­la igaz­ga­tó­ját és mű­ve­lő­dé­simi­nisz­ter-­he­lyet­test kri­ti­zál­ta, s emiatt kegy­vesz­tett lett). 1959-ig ve­zet­te a hír­szer­zé­si osz­tályt, ek­kor le­sze­relt, majd a Mar­xiz­mus–Le­ni­niz­mus Es­ti Egye­tem igaz­ga­tó­ja lett. 1970-ben nyug­dí­jaz­ták.

„Egyi­ke azok­nak akik alosz­tá­lyon el­ső­ként megér­tet­ték, hogy az új hely­zet­nek meg­fe­le­lően, új felada­tok áll­nak előt­tünk. Hogy ma a múl­ton okul­va új mun­ka­mód­sze­re­ket kell al­kal­maz­ni, és szem­be­for­dult a kol­lek­tí­vát a kis­pol­gá­ri mo­csár fe­lé hú­zó Mol­nár és Fó­ti elv­tár­sak­kal [sic!]. Az ő se­gít­sé­ge sok­ban hoz­zá­já­rult ah­hoz, hogy a párt­cso­port ma egész­sé­ges ala­po­kon mű­kö­dik és kol­lek­tí­vá­ban kezd kiala­kul­ni egy, a har­cos kom­mu­nis­tá­kat jel­lem­ző, egy­mást bí­rá­lat­tal se­gí­tő és az egy­mást kiegé­szí­tő egyé­ni tu­dás­sal tá­mo­ga­tó egész­sé­ges pro­le­tár össze­tar­tás.” Le­hel Ist­ván és Mó­ró Ist­ván mi­nő­sí­tése (1958)

1959–1961 Töm­pe And­rás (1913–1971) 

Mér­nök, 1931-től a Kom­mu­nis­ta If­jú­mun­ká­sok Szö­vet­sé­ge, 1934-től a KMP tag­ja (ké­sőbb a cseh­szlo­vák és a spa­nyol KP-ba is be­lé­pett). Ta­nul­má­nyait Cseh­szlo­vá­kiá­ban vé­gez­te. 1937–1939 kö­zött Spa­nyolor­szág­ban har­colt, két­szer sú­lyo­san meg­se­be­sült. 1941-ben vissza­te­le­pült Ma­gyaror­szág­ra, és elekt­ro­mér­nök­ként dol­go­zott. 1942 nya­rán a le­tar­tóz­ta­tás elől il­le­ga­li­tás­ba vo­nult. 1943. feb­ruár 23-án le­bu­kott, de az el­le­ne in­dí­tott el­já­rás­ban fel­men­tet­ték. 1944 nya­rán Ga­lí­ciá­ban át­szö­kött a fron­ton. Moszk­vá­ban par­ti­zán­ki­kép­zést ka­pott, 1944 ok­tó­be­ré­től a Nóg­rá­di par­ti­zán­egy­ség po­li­ti­kai tiszt­je. 1945 ja­nuár­já­ban ki­ne­vez­ték a po­li­ti­kai rend­őr­ség ve­ze­tő­jé­nek, de Pé­ter Gá­bor nyo­má­sá­ra vé­gül csak a vi­dé­ki fő­ka­pi­tány­sá­gok po­li­ti­kai

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta