Kik voltak a nyilasok?

Az 1945 utá­ni párt­ál­la­mi tör­té­net­írás az 1945 előt­ti kor­sza­kot „ellen­for­ra­dal­mi­nak” ne­vez­te és egye­nes vo­na­lat hú­zott az 1919-es ellenfor­ra­da­lom, a Hor­thy-rend­szer, va­la­mint az 1944-es nyi­las hata­lom­át­vé­tel kö­zött. Ez a meg­ha­tá­ro­zás ren­del­ke­zik né­mi ra­cio­ná­lis mag­gal, igaz, nem ab­ban az ér­te­lem­ben, aho­gyan a kom­mu­nis­ta tör­té­net­írás ezt fel­té­te­lez­te. A Hor­thy-rend­szer csakugyan „ellen­for­ra­dal­mi”, ha fi­gye­lem­be vesszük, hogy a nyi­las moz­ga­lom és a szél­ső­jobb­ol­dal egyér­tel­műen for­ra­dal­már tár­sa­dal­mi kö­ve­te­lé­sek­kel ál­lott elő és szét kí­ván­ta zúz­ni a ki­rá­lyi Ma­gyaror­szág tár­sa­dal­mi vi­szo­nyait. Ernst Nol­te, a fa­siz­musku­ta­tás nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű tör­té­né­sze A fa­siz­mus ko­ra cí­mű, elő­ször 1963-ban meg­je­len­te­tett és nem­ré­gi­ben ma­gya­rul is kiadott mű­vé­ben a fa­siz­must mint a ka­pi­ta­lis­ta átala­ku­lás­ra adott reak­ciót jel­le­mez­te, ha­son­lóan a szél­ső­bal­ol­da­li, kom­mu­nis­ta tár­sa­da­lom­meg­vál­tó ter­vek­hez. Nolte té­zi­se azóta szá­mos tör­té­nészt ins­pi­rált to­váb­bi ku­ta­tá­sok­ra, ame­lyek bol­se­viz­mus és nem­ze­ti­szo­cia­liz­mus egy­más­hoz va­ló vi­szo­nyát is vizs­gál­ták. Az aláb­bi írás nem­csak a ma­gyar szél­ső­jobb történe­té­hez, ha­nem Nol­te té­zi­sei­hez és a két to­tá­lis dik­ta­tú­ra jobb megér­té­sé­hez is ér­de­kes ada­lé­kok­kal szol­gál.