A Párizsban megjelenő Historia című magazin 2016. januári számában francia történészek keresik a választ a következő kérdésekre: „Hogyan és miért nyilvánítjuk a másik embert barbárnak? Valóságos vagy feltételezett erőszakossága miatt? A miénktől különböző életmódja miatt? A barbár idegensége és veszélyessége más és más formát öltött a különböző korszakokban, és arra ösztökél minket, hogy elgondolkozzunk a civilizáció fogalmáról és arról a képről, amelyet a társadalmak önmagukról alkotnak.”
Minden emberi társadalom hajlott arra, hogy a szomszédos népeket vadnak és veszedelmesnek tekintse. Olyanoknak, akiket alá kell vetni, különben ők vetnek alá bennünket. A Kr. e. 3. évezredben élt Dzsószer fáraó szobrainak lába alá kilenc íjat véstek, amelyek az alávetett, idegen népeket jelképezték. A 2. évezredben élt Tutanhamon fáraó szandáljának talpán viselte Egyiptom ellenségeinek jelképeit. Az ógörögöknek pedig sikerült olyan nevet találniuk az „idegeneknek”, amelyet azóta is használunk.
Egy szó históriájaBruno Dumézil, a Nanterre-i Egyetem docense arra emlékeztet, hogy a Kr. e. 8–7. századi, ókori Görögországban az értelmetlen bar-bar kifejezéssel idézték fel az idegenek
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
