rubicon

Kiirtás, kiűzés vagy integrálás?

A kisebbségi kérdés Jugoszláviában, 1944–1945
14 perc olvasás

A második világháború során számos szomszédja által megszállt és polgárháború tépte Jugoszlávia meghatározó politikai erejévé a háború végére egyértelműen a Jugoszláv Kommunista Párt vált. Az új, titóista hatalom a királyi Jugoszláviához képest gyökeres fordulatot hajtott végre a kisebbségpolitika területén. Jugoszlávia a huszadik század második felében a különböző délszláv és nem délszláv népek boldog hazájaként tüntette fel magát, ahol a Triglavtól a Vardárig testvéri egységben élnek a különböző nemzetek és nemzetiségek. A fényes jövőre azonban az 1944–45-ös esztendő sötét árnyéka vetült, a hatalom megragadásának éve, amikor még korántsem volt bizonyos, hogy kisebbségekkel kapcsolatos politikájában Jugoszlávia végül azt a később oly sokat magasztalt utat fogja járni.

A második világháború utáni Ju­­­g­osz­lávia nemzeti és kisebbségpolitikájának alapja a partizánmoz­galom csúcsszerve, a Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa 

(AVNOJ) 1943. november 29–30-án megtartott második ülésén elfogadott határozat volt, amely deklarálta, hogy az új állam biztosítja valamennyi délszláv nemzet egyenjogúságát és a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.