„Was ist’s?” „Wer ist er?” Mi a csoda ez? Ki ez az ember? – kérdezték a kortársak maguktól és egymástól az 1930-as évek elején, majd – már állig felfegyverkezve adatokkal, papírokkal, beszámolókkal, emlékiratokkal, vallomásokkal – ugyanezeket a kérdéseket tették fel és próbálták megválaszolni tudósok és közírók tucatjai. Ma már nagyjából elfogadottnak mondható, hogy a Hitler-jelenség nem érthető a korabeli „német állapot” nélkül, ám még mindig nyitott a kérdés: miért éppen ő felelhetett meg a kihívásnak, hogy a „német állapot” által teremtett politikai fekete mezőt elfoglalja? Továbbra is csak találgatnak a tudósok arról, hogy milyen ember is volt Adolf Hitler, vagyis hogy milyen tulajdonságok tették alkalmassá e szerep betöltésére.
Mondhatnánk, hogy Hitler – persze – nem kizárólag a „német állapot”, hanem a kor európai, sőt nemzetközi helyzete nélkül sem érthető, hiszen Versailles (egy nemzetközi döntés) teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a látszat szerint nemzeti célokért fellépjen, s ezáltal milliókat magához édesgessen, és a világválság (egy nemzetközi megrázkódtatás) hozta abba a helyzetbe, hogy még több milliót felsorakoztasson a pártja mellett a szavazóurnáknál. Noha ez tökéletesen igaz, Hitler sajátos tulajdonságaihoz nem jutunk
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
